Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
giai tanácskozáson Aczél György név szerint is bírálta Hegedüs Andrást és a Lukács-kör néhány tagját (Márkus Györgyöt, Heller Ágnest és Vajda Mihályt); 1973 májusában megjelent az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének állásfoglalása „néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,” amely az említett három filozófuson túl most már Bence György, Kis János, Hegedüs András és Márkus Mária ellen is támadást indított. Csakhamar mindegyiküket elbocsátották állásaikból (Hegedüst, Kist és Vajdát pedig kizárták az MSZMP-ből), s egy időre publikációs tilalom alá is helyezték őket; 1973 augusztusában felszámolták a balatonboglári kápolnatárlatot; 1973 októberében megkezdődött Haraszti Miklós pere, aki Da rabbér cím ű szociográfiájában arról írt, hogy a munkások a proletárdiktatúrában is ugyanolyan kizsákmányoltnak érzik magukat, mint „kapitalista viszonyok” között.228 Eközben több értelmiségit is különböz ő eszközökkel zaklattak: Konrád György író 1973 májusában ügyészi figyelmeztetést ka pott, mert Haraszti Darabbér ének külföldre juttatásával gyanúsították; Zsille Zoltán szociológust 1974 januárjában kizárták a pártból, majd idővel elbocsátották munkahelyéről; Hamburger Mihály filozófiatanárt szintén eltávolították az ELTE BTK-ról, sőt még benzinkutasállását is ott kellett hagynia később. Többeket kiutazási tilalommal is sújtottak, nem egy személyt emigrációba kényszerítettek, az itthon maradtak közül sokan szakmailag perifériára sodródtak.229 A felerősödött értelmiségellenes kurzus az állampárt káderpolitikájára is hatással volt: tagfelvételi zárlatot rendeltek el az értelmiségre. 230 A társadalomtudományokat és annak több képviselőjét tehát érzékenyen érintették a változások. Sokatmondó az Agitációs és Propaganda Bizottság 1973 végi állásfoglalása a tudománypolitikai irányelvek megvalósításáról: „A mai társadalmi valóság feltárásának és a tudatformálás ideológiai feladatainak szempontjából legfontosabb társadalomtudományi ágazatokban – mindenekelőtt a szociológia és a filozófia területein – a fő feladat a marxizmus pozícióinak viszonylag gyors és határozott megerősítése. E társadalomtudományi ágazatok kutatóhelyein a marxizmus kizárólagosságának biztosítására, mint közvetlen célra kell törekedni.” 1974 júniusában évekig le is került a napirendről a Magyar Filozófiai, illetve a 228Bartha 2017a, 158–159.; Pósa – Tóth 1988, 25.; Révész 1997, 196–199., 202., 206., 209.; Rózsa 1996, 39. 229Csákó Mihály interjúja, készítette Szabari Vera. Budapest, 2011. október 27. 9–10.; Csiz madia 1995, 80–81.; Majtényi 2018, 129.; Papp 1989, 9.; Révész 1997, 230.; Zsille 1988, 119. 230Rózsa 1996, 41. 131
