Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
témát kutató szakértők értekezhettek, itt tárgyalhatták meg a részletes kutatási téziseket, résztanulmányokat, kutatási beszámolókat. A csoportok az intézet történetében végig meglehetős önállósággal szervezték saját kutatásaikat. 204 1969 novemberére négy munkacsoport (Munkásosztály-, Hazafiság-nacionalizmus-, Tanács-, Szociológiai csoport) alakult ki, amelyek a Politikai Bizottság határozatai alapján kutatták a nevükben megjelölt témákat (a Szociológiai csoport főként a gazdasági mechanizmus társadalmi hatásait vizsgálta). Ezek mellé létrehoztak még egy ún. Információs és Dokumentációs Osztályt is Sárkány László vezetésével. Kicsit később némileg átszervezték a kutatócsoportokat, a tanácsrendszerrel foglalkozó szervezeti egységből kialakították az Állam és demokrácia-csoportot, a Hazafiság-nacionalizmus nevű alegység pedig az „Integráció és szuverenitás” nevet viselte, és a szocialista országok integrációját, a nemzetközi helyzet alakulását vizsgálta. 205 A kutatói egységek végül a „témacsoport” nevet kapták, ahol – az Intézet interdiszciplináris jellegének megfelelően – együtt dolgoztak a különböző területeket képviselő tudósok: szociológusok, filozófusok, közgazdászok, jogászok, történészek stb.,206 adott esetben több küls ős kutatót is bevonva a közös munkába. A „Munkásosztály-csoport” vizsgálta a „munkásosztály” fogalmát, rétegződését, életmódját, kulturális szintjét, erkölcsi problémáit. Két speciális réteget kutattak: a kereskedelmi és a közlekedési dolgozók életkörülményeit (Turgonyi Júlia, Ferge Zsuzsa és Szpirulisz Ildikó). Jelentős program volt a Kemény Istvánhoz köthető nagy kutatás a Csepel Vas- és Fémművek és Pest megye munkásai körében, valamint a Nógrád megyei pártbizottsággal közösen folytatott vizsgálat a salgótarjáni munkások kulturális színvonaláról. A csoportot Illés János vezette, s dolgozott benne többek között Balogh István, Barna József, Blaskovits János, Kovács Ferenc és Laczkó Miklós.207 Az „Integráció és szuverenitás-csoport” (melyet idővel „Nemzetközi csoportra” kereszteltek át) kevésbé volt szociológiai 204HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. A Társadalomtudományi Intézet szervezeti felépítése és működésének néhány alapelve (1969. november), 223–230.; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-25. A Társadalomtudományi Intézet munkaterve. Javaslat (1979). 205HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. A Társadalomtudományi Intézet szervezeti felépítése és működésének néhány alapelve (1969. november), 223., 226., 231. 206Módra 1972, 101. 207HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. A Társadalomtudományi Intézet szervezeti felépítése és működésének néhány alapelve (1969. november), 226. és A Társadalomtudományi Intézet témacsoportjainak 1970/71/72. évi kiadványterve a beérkezett „Megbízás”-ok alapján (állandó munkatársak, 1970. május), 330.; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-20. Emlékeztető az 1968. január 15-én megtartott intézeti értekezleten elhangzottakról, 46–56.; Módra 1972, 103–104. 127
