Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
Az 1967. év elején egy igazgató, egy igazgatóhelyettes, egy tudományos titkár, 16 tudományos és hat dokumentációs munkatárs, valamint kilenc adminisztrátor alkotta a Társadalomtudományi Intézet gárdáját. A dolgozók besorolása a KB apparátusában érvényes nómenklatúra szerint történt, bár lehetőséget adtak egyéni besorolásra is. A kezdeti időben némi ellenőrző szerepet is szántak az intézetnek, ugyanis lehetővé tették számára, hogy a többi társadalomtudományi kutatást folytató műhely fontosabb témáit véleményezhesse és azokat a PB elé terjeszthesse.197 Az intézet csak hamar igen sokrétű és változatos kutatásokba fogott, ezért indokolttá vált a létszámemelés, amit a Titkárság 1968. május 20-án jóváhagyott: innentől kezdve már két igazgatóhelyettes segítette Lakos Sándor munkáját, de öt tudományos, három dokumentációs és négy adminisztratív státusszal is többet kapott a kutatóhely.198 (1980 és 1982 között az egyik igazgatóhelyet test tudományos igazgatónak hívták, de 1982-ben már bizonyíthatóan nem használták ezt a titulust, feltehetően ezt csak ideiglenes tisztségként hozták létre az igazgatói székből 1980-ban távozó Lakos Sándor számára. )199 Az intézet élén az Igazgatóság állt, amely az igazgatóból és az igazgatóhelyettesekből tevődött össze. Az Igazgatóság a szükségleteknek megfelelően, de havonta legalább egyszer ülést tartott, amelyen az alábbi személyek vettek részt: az igazgató és helyettesei, a pártszervezet titkára, az intézeti titkár és a tárgyalásra kerülő anyag előterjesztői.200 Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete szervezetének sajátossága, hogy csak egy része volt állandó (igazgatóság, információ- és dokumentáció, ügykezelési és gazdálkodási részlegek), míg kutatócsoportjai igazodtak az aktuális, a párt Politikai Bizottsága által megszabott kutatási feladatokhoz, ezért létszámuk és személyi összetételük is rugalmasan változhatott, ami lehetővé tette nagyszámú külső, más intézményektől kikért kutatók alkalmazását is. A tudományos tevékenység támogatására három funkcionális részleget hoztak létre: a Szerkesztőséget (az intézet saját 197HU-MNL-OL-M-KS 288-7.-274. (1967. január 30.). Jegyz őkönyv a Titkárság 1967. január 30-án megtartott üléséről, 3. 198HU-MNL-OL-M-KS 288-7.-302. (1968. május 20.). Jegyz őkönyv a Titkárság 1968. május 20-án megtartott üléséről, 7. 199HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-58. Halay Tibor levele Varjas Péternek (1982. augusztus 26.). Vö. HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-838. (1981. október 13.). Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1981. október 13-án tartott üléséről, 15.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-368. (1981. június 30.). Javaslat az Agitációs és Propaganda Bizottságnak a Politikai Akadémia 1981–82. évi előadásaira, 103. 200HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-58. A Társadalomtudományi Intézet szervezeti felépítése és munkarendje (Javaslat, 1981. július 2.). 125
