Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
eszközök (könyvtár, termek, gazdasági apparátus stb.) jelentős része már rendelkezésre áll”,140 így a TTI a F őiskola Ajtósi Dürer sori épületében kapott helyet. A működéshez szükséges anyagi feltételeket a KB évi költségvetésében biztosították, kb. évente másfél-kétmillió forint szükséglettel számoltak.141 Az új intézmény igazgatója az ötletgazda Lakos Sándor lett. A Társadalomtudományi Intézet első évei – mint minden újonnan felállított kutatóhelynél – az intézményi, infrastrukturális feltételek létrehozásával, a profil tisztázásával és a munkatársak kiválasztásával teltek. Ez utóbbi azért sem volt egyszerű, mert az 1960-as években még nem létezett szociológus-szakképzés, az országban működő szociológusok jelentős része pedig a fent ismertetett okok miatt, legalábbis gyanús volt a pártállami rendszer vezetőinek. A KB TTI mint újonnan alapított kutatóhely – amely egyben az állampárt egyik intézménye is volt – még kereste a helyét a hazai tudományos életben. Lakosnak bizonyítania kellett, hogy intézete valóban képes kielégíteni a döntéshozók igényeit, de ez nem mindig volt egyszerű. 1967 őszén ezt írta: „Az elmúlt hónapokban találkoztunk irreálisan felfokozott várakozással is az Intézettel szemben. Olyan igénnyel, hogy az Intézetben elkészült anyagok minden sora egyezzen a »hivatalos állásponttal«. Újszerű kérdéseknél ez szinte megoldhatatlan. Ha az Intézet így fogná fel saját szerepét, alig tudna megjelentetni valamit és persze nem lenne semmiféle tekintélye tudományos körökben, vagy érdemleges hatása az ideológiai területen.” Bejelentette igényét a szociológiai kutatások jövőbeli koordinálására is, „és sok, nemcsak felesleges, de néha zavart okozó munka egyeztetésére”.142 Ugyanakkor bizonyítani kellett a tudós társada lomnak is, hogy a KB TTI sokkal több mint egy pártintézmény, rangos kutatóhely is. Igaz, az első kiadványok még arra utaltak, hogy a Társadalomtudományi Intézet inkább csak egy az MSZMP szervezeti egységei közül, és egyelőre nem számíthat a tudósok érdeklődésére, kivéve talán a közgazdászokat. Az 1967-ben publikált művek ugyanis egy kivétellel (Benczédi László – Csatári Dániel: Szocialista hazafiság – szocialista történelemszem lélet) a gazdasági reformmal foglalkoztak, köztük a következ ő munkák: 140HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-390. (1966. március 22.). Javaslat a Politikai Bizottság részére Társadalomtudományi Kutatóintézet felállítására, 215–217. 141HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-390. (1966. március 22.). Javaslat a Politikai Bizottság részére Társadalomtudományi Kutatóintézet felállítására, 215–217.; HU-MNL-OL-M-KS-904-1.-14.-2–3., 142. és 216. Gazdasági vonatkozásban 1969. július elsején vált el a KB TTI a Politikai Főiskolától, és működött tovább önálló elszámolási egységként. Lásd HU-MNLOL-M-KS 904-1.-14. Matusek Tivadarné levele Szántó Jenőnek (1969. június 20.), 70. 142HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-81. (1967. szeptember 19.). Feljegyzés az Agitációs és Pro paganda Bizottság részére (1967. szeptember 8.), 55., 60–61. 116
