Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/2. Lakos Sándor szerepe a Társadalomtudományi Intézet megalapításában

II/2. Lakos Sándor szerepe a Társadalomtudományi Intézet megalapításában A hatvanas évek közepén a magyarországi uralmi rend úgy vélte, ha „po­litikailag-ideológiailag megfelelő,” ugyanakkor az objektív tudományos kritériumokat is kielégítő műhelyt szeretne, akkor ahhoz egy teljesen új in­tézményt kell létrehoznia. Abban, hogy az igény felismerését tettek követ­ték, kulcsszerep jutott a pártapparátus egyik háttéremberének, a Társada­lomtudományi Intézet első igazgatójának, Lakos Sándornak. Ahhoz, hogy jobban megértsük, ki volt az a személy, aki az intézet létrejöttét leginkább szorgalmazta, tekintsük át Lakos pártban betöltött funkcióit. Lakos Sándor Leitner Sándor 87 néven született 1921-ben Budapesten, zsidó származású értelmiségi családban, és gyakorlatilag egész életét vé­gigkísérte a kommunista mozgalom: apja az 1919-es kommün idején a Vörös Újság munkatársa volt, kés őbb, már fia életében külföldre menekült (végül Moszkvában hunyt el 1942-ben).88 Leitner Sándor édesanyja is aktív mozgalmi ember volt, és ezzel a háttérrel szinte magától értetődő, hogy ő maga is a munkásmozgalomhoz csatlakozott Éva nevű nővérével együtt. A család anyagi helyzete alapvetően rendezett volt, Leitner gyermekko­rában többször jártak Németországban is, sőt szüleinek még arra is volt lehetőségük, hogy fiukat taníttassák: Leitner Sándor előbb Budapesten, majd Berlinben folytatta tanulmányait, s kiválóan megtanult németül. 89 Közben tagja volt az illegális Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének (KIMSZ) is.90 Lehetséges, hogy itt ismerkedett meg vala ­mikor a harmincas évek második felében Kádár Jánossal, akinek – Huszár Tibor visszaemlékezése szerint – egyik sakkpartnere lett. 91 A KIMSZ 1937-es megszűnése után Leitner belépett a Szociáldemokrata Pártba, a követ­kező évben viszont már az illegális KMP-ben tevékenykedett. Érettségi után egy évig a budapesti tudományegyetem joghallgatója, majd fizikai munkásként dolgozott, végül sikerült szövősegédként elhelyezkednie. Ter­mészetesen a mozgalmi munkával sem hagyott fel, főleg a Szociáldemok­rata Párt ifjúsági szervezetében, az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) VII. 87Ikladi 1984, 47. 88HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-118. (1950. november 15.). Javaslat a Titkársághoz, 75. Más adatok szerint 1952-ben halt meg Lakos édesapja. HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-400. (1956. május 21.). Javaslat a Titkársághoz (1956. május 18.), 41. 89HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-118. (1950. november 15.). Javaslat a Titkársághoz, 75. 90Népszava, 1955. december 29. 3. 91Huszár 2001, 28–29.; Huszár 2010, 166. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom