Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A jáki apátság és kegyurai a középkor második felében
Az apátság történetével foglalkozó irodalomban nem kis fejtörést okozott az a tény, hogy Ják és Pornó 1457-ben miért esett királyi adományozás alá, holott a Ják nemzetség fölöttébb elterebélyesedett Rába balparti ágának családjai, amelyek Ják falu birtokosai voltak, még nem haltak ki. Széchényi Miklós hipotézisként felvetette, hogy a kegyurakat esetleg a monostorral szembeni túlkapásaik miatt fosztották meg a patronátustól.231 Kés őbb is hangsúlyozták, hogy a kegyuraság ismeretlen okból vált gazdátlanná, tisztázatlan körülmények között szállt a királyra. 232 A kegyúri váltás magyarázatát keresve több szempontot kell mérlegelnünk. Mivel a Ják nembeli kegyurakra vonatkozó utolsó adat 1372-ből való, és a monostor egy birtokügyére vonatkozó 1417-es oklevélből233 sem tu dunk meg a patrónusról semmit, csakúgy, mint a falura vonatkozó többi oklevélből sem; továbbá figyelembe véve azt, hogy az apát 1439-es pápai kérvénye szerint ő a győri püspöktől kapta méltóságát, azt kell feltételeznünk, hogy Mihály apát 1383-as, kegyuraktól szabadulni törekvő kezdeményezése sikerrel járt – a kegyurak végül meghátráltak. Valószínűleg nem bírói ítélettel vesztették el a Jákok a kegyuraságot, hanem a 14. század végére az apátságot egyszerűen magára hagyták, miután hosszú ideig bizonyára élvezték jövedelmeit és pereskedtek birtokaiért is. A nemzetség családjai a 15. században már egyáltalán nem érezték a monostort a magukénak, az elvesztette nemzetségi jellegét, az alapító nemzetségnek egyszerűen nem volt rá szüksége. A 14-15. századra maga a monostor vált a köznemesi családok kezében egyházi és társadalmi szempontból korszerűtlenné és feleslegessé. Feleslegessé annyiban, amennyiben a túlságosan reprezentatív, eredetileg egy méltóságviselői igényekkel rendelkező, archaikus szemléletű, vallásosságú és reprezentációs igényű főúri család 13. század elején létesített MNL-OL-DL 72230. (Erdődy cs. vöröskői lt. B-E-2) 1774-es másolat. Nagy Imre minden bizonnyal az „apátság levéltárában” akkor még meglévő eredetiről közölt belőle részleteket (HO IV. 34–45.). Mátyás király 1470-es oklevelének fényképét és teljes szövegét közölte: Széchényi 1901, 74–78. 231Széchényi 1901, 19–20. Jó párhuzamot kínál a francia Egyed pornói apát esete, aki 1345-ben azt kéri a pápától, hogy helyezze át egy francia monostorba, mert Pornón bizonyos nemesek és annak a vidéknek a világi hatalmasságai (nobiles potentesque seculares ) folya matosan zaklatták, megpróbálták megölni, elkergették, és a király is hiába helyezte őt vissza méltóságába. Ezt a világi befolyást (secularium potentiam ) nem tudja elviselni to vább. Sajnos a kérvény nem említ kegyuraságot és neveket sem. Bácsatyai 2015, 298. 232Bogyay 1944, 8.; Mezey 1999a, 4. 233Langenberg Kristóf Monyorókeréken kelt oklevele szerint az apáttal történt megegyezés értelmében a monostor birtokában hagyott egy malomhelyet. HU-MNL-OL-DF 274142. – GYMSMLT-Győr 306, Pannonhalmi főapátság orsz. lt. 51. – Kivonata: ZsO VI. 1138. 96
