Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
Haraszti nemeseknek, akik 1279-ben már felosztották mint saját földjüket (suas possessiones ). 115 Kezdetben egyértelm űen a „pornói sziget” számított uradalmi központnak, az oklevél szerint tartozékai voltak a felsorolt falvak földjeikkel együtt, így Monyorókerék is. 1221-et követően hallgatnak a források Monyorókerékről, csak a század végén bukkan fel majd néhány adat róla. 1292-ben említik várnagyát (castellanus ), tehát ekkorra biztosan léte zett már a vár, bizonyosan az 1297-ben említett tartozékokkal együtt. Ekkor ugyanis a király Monyorókerék falut (possessio ) tartozékaival együtt elcse rélte Héder nembeli Hernard fia Jakab mester bizonyos birtokaiért. Az oklevél szerint az uradalom úgy került adományozási joga alá, hogy (Ják nembeli) Kázmér fia Csépán örökös nélküli halála után az ország szokása szerint királyi kézre háramlott.116 Monyorókerék tehát Kázmér fia Csépán révén újra Ják-birtok lett, amit két lehetséges módon értelmezhetünk. Az egyik, hogy a rokonság később megtámadhatta István szerzetes végrendeletét, és jogigényt támaszthatott a ciszterciekhez került birtokra. Ahogy a Sitkeiek a 14. század elején igyekeztek rátenni a kezüket a főág egykori birtokaira, ezt a főág tagjai is megtehették a 13. század közepén. Fontos információ, hogy a királyi engedélyt a ciszterciek 1240-ben átíratták és megerősíttették IV. Bélával, talán éppen arra az eshetőségre, ha a rokonság joga erősebbnek bizonyulna a királyi beleegyezésnél. Ez esetben a ciszterciek birtoklása csak István szerzetes életében érvényesült, halála után mind a patronátus, mind a birtokok visszakerültek a Jákok kezébe. Amennyiben így történt, ez csak IV. Béla halála után következhetett be. A másik, a jelek szerint valószínűbb lehetőség, hogy Kázmér fia Csépán Monyorókeréket maga kaphatta királyi adományul. Mivel az 1221-es királyi engedélyt IV. Béla 1240-ben megerősítette, arra kell gondolnunk, hogy a királyi hatalom csak ezután tette rá kezét a várépítésre alkalmas, a német határ közelsége miatt fontos stratégiai helységre. A Németújvárhoz hasonló fontosságú helyet a tatárjárás után talán már maga IV. Béla szemelte ki várépítésre, és mint a birtokos szentgotthárdi királyi monostor kegyura, könnyen rávehette a szentgotthárdi cisztercieket egy birtokcserére. Az 115Urk. Burg. II. 136–137. (189. sz.). A falu csak a 14–15. századtól válik ketté, a későbbi Egyházas- vagy Nagykölkedet Nagylucsei Orbán egri püspöktől és kincstartótól vette meg Bakóc Tamás több más, Vas megyei birtokkal együtt 1487-ben (HU-MNL-OL-DL 72232.), majd Monyorókerék megszerzése után az Erdődyek ahhoz kapcsolják, ugyanis 1549-ben már ennek tartozéka (Engel 2020, Egyházaskölked). Az 1221-es határjárásban említett Chence völgy a mai napig él földrajzi névként Nagykölked nyugati és Szentpéterfa keleti határában. (Bárdosi 1982, 162/41., 48.; 52/112., 114.) 1161292: Urk. Burg II. 269–270. (388. sz.); 1297: Urk. Burg II. 311–312. (449. sz.). Vö: Fügedi 1977, 168.; Engel 1996, I. 368. 58
