Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
retű, igényes kialakítású és így nagy építtetői vállalkozás eredményének minősíthető, nem sokkal azelőtt elkészülhetett épületegyüttesről, hiszen ez a ciszterci rend birtokába kerülvén, kegyúri jogaikat sem gyakorolhatták tovább. Az erre a kérdésre adott válasz, amely fényt vethet a jáki monostor alapításának indítékaira, három irányban kereshető; hátterében állhatnak politikai vagy birtokjogi körülmények csakúgy, mint a nemzetség különböző ágai és az ágakon belüli családok viszonyai.”101 További kérdéseket is fel kell tennünk a pornói és a jáki apátsággal kapcsolatban, ugyanis nem vizsgálta senki, hogy mi lett a sorsa a pornói monostor szentgotthárdi ciszterciekre bízott patronátusának és a nekik adományozott birtokoknak, pedig ezek későbbi sorsa fényt vethet a birtokok eredeti jogi természetére is. Ez utóbbi pedig választ adhat arra a kérdésre, hogy volt-e köze egyáltalán a rokonságnak a pornói monostorhoz, amelynek patronátusáról le kellett mondaniuk az inkorporációval. Mennyiben érintette őket egyáltalán a jogügylet? Mi lett a sorsa Csépán bán vagyo ná -nak? Figyelmünket ezért fordítsuk II. András király 1221-ben kelt oklevelére, amelyben beleegyezését adta a pornói uradalom cisztercieknek történő átengedéséhez; próbáljuk értelmezni és egyeztetni adatait a benne említett birtokok későbbi történetével.102 II. András oklevele elmondja: Csépán fia István a király és jobbágyurai elé járulva azt kérte, hogy örökölt pornói kegyuraságát a király (!) adja a szentgotthárdi cisztercieknek (nobis [...] postulavit [...], ut patronatum [...] de Porno [...] quam [...] ipse [...] iure obtinebat hereditario, ecclesie Santi Gotthardi [...] conferremus). Majd ezen kívül ( preterea ) királyi beleegyezést kér ahhoz, hogy neki és apjának a lakhelyét, a pornói szigetet a hozzátartozó négy faluval ő maga hagyhassa szabadon a cisztercieknek királyi megerősítés címén (insulam [...] Porno [...] villis cum terris ad eandem pertinentibus [...] eidem ecclesie [...] conferre posset libere confirmationis nostre titulo). A kegyuraságot és a birtokokat egyaránt megkapták a ciszterciek, de nem szabad átsikla-101Mezey – Szentesi 1992, 14–15. 102Az oklevél szövegét csak IV. Béla király 1240. febr. 7-i átírásából ismerjük. Az eddigi irodalom ezt az átíró oklevelet is csak az Erdődy család vöröskői levéltárában található, 1774. évi hiteles átírásából használta (HO VI. 12–15; Urk. Burg. I. 82–84. (117. sz.), amelynek jelenlegi jelzete: HU-MNL-OL-DL 72224. IV. Béla oklevelének azonban megvan az eredeti szövege is (miként erre már utalt Irmtraut Lindeck-Pozza 1985, 200.) az Er dő dy család vépi, jelenleg Pannonhalmán őrzött levéltárában: HU-MNL-OL-DF 261764 – HU-PBFL-Erd ődy 5-184. Az oklevél nemcsak feltett kérdéseink, de határjárásai és birtoknevei miatt Vas megye Pinka-völgyi településeinek korai története szempontjából is jelentős forrás. Mivel a régebbi kiadások épp a nyelvészek számára fontos legkorábbi névalakok tekintetében hibásak, nem is beszélve a méltóságsorról, IV. Béla átíró szövegével együtt újraközlöm a Függelékben, immár az eredeti alapján, javítva a korábbi kiadások pontatlanságait. 52
