Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
nevezték el. Nem lehetetlen, hogy a krónikákban Álmos herceg Kálmán király általi megvakíttatását elmondó eseményeknél a Kálmán király hívei között szereplő Achilles ispán apja, Jákó is a rokonságba tartozott, sőt, a nemzetségben gyakran használt Márton név alapján nem tudjuk kizárni azt sem, hogy a dömösi oklevélben említett Márton nevű zalai ispán is az atyafiság 12. századi őseinek számát gyapapítja, bár ezeket semmiféle más adat nem támasztja alá.94 Az viszont biztos, hogy valamelyik ős birtokközpontja a mai Jákon lehetett, ahol a monostortemplom közelében a régészek egy 11. századi épületet és a Szent Jakab-kápolna 11-12. századi elődjét tárták fel. 95 A nemzetség legkorábbi történetéről a régészet többet tud mondani az írott forrásokat feldolgozó történésznél, különösen, ha a jáki dombon lévő épületeket és sírokat együttesen szemléljük. A Vas megyei Ják község közepén emelkedő dombon ugyanis igen értékes épületegyüttes található: a domb keleti felén a Szent György tiszteletére szentelt bencés apátsági templom (a mai plébániatemplom), benne egy korábbi, 11. századi kőtemplom alapfalaival; tőle nyugatra pedig a négykaréjos alaprajzú Szent Jakab-kápolna, amely a középkorban a falu plébániatemploma volt. A domb nyugati részén található a barokk apátúr háza (amely ma múzeumként működik), az épület azonban egy 12. századi téglapalotát és egy 13. századi lakótornyot rejt. (Lásd a 3. képet.) Már az 1990-ben megindul kutatás során előkerült egy korai sír, amely fölé a 13. századi bencés templom nyugati falát építették. Ez arra engedett következtetni, hogy a 13. század előtt állt itt egy korábbi templom, amely körül temetkezések történtek. A későbbi ásatások ezt megerősítették, kirajzolódott két eltérő rítusú, időben egymást követő temető képe. A kora Árpád-kori, pogány rítusú, úgynevezett soros temető ugyanis az első plébániatemplom felépítése után kereszténnyé vált. A templomok körül a 18. század végéig történtek temetések, ezután Ják lakói a falun kívül nyitott új temetőben hantolták el halottaikat. 2021-ig 1373 temetkezés, illetve sírrészlet vált ismertté, melyek kora a 10. század végétől a 18. század végéig terjed. Ez nemcsak Vas megyei, hanem országos szinten is kiemelkedő mennyiségű régészeti és antropológiai adatot jelent. A legkorábbi temetkezések az apátsági templom belsejében 2019-től feltárt korábbi templom 94C. 150: [...] iniit rex consilium cum sceleratissimis Mark filio Syma et Achille filio Jaco et cum aliis comitibus[...] (SRH I. 431.) Egy Jacobus nev ű borsodi ispán ezidőben (1108) oklevélben is szerepel (DHA 357). Achilles és Jákó személynevek a Hontpázmány nemzetség tagjai között is előfordulnak, míg a Jáknál Achilles nem. A dömösi oklevélben (1138) említett Márton ispán: Szabó 1936, 206. 95Valter 1994, 60–61.; Mezey 1999a, 3.; Valter 2004, 74–75. 49
