Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
azok a római császárkori ábrázolások, amelyeken a jó és a rossz küzdelme a lovas és a kígyó/sárkány harcában jelenik meg. A hitében kitartó, Istenhez hű György is így győzte le a gonoszt, a pogányságot, az azt jelképező és megtestesítő Diocletianus császárt. A keresztes háborúk idején a palesztinai partvidéken csatlakozott a legendához a megszabadított királylány, és a sárkány csak ettől kezde tűnik fel a műalkotásokon. A középbizánci kor népszerű mártír katonaszentjének szenvedéstörténete tehát csak a 12. század folyamán egészült ki Szent György későbbi legnépszerűbb hagiográfiai motívumával, a sárkánycsodával, a szűz megszabadításának történetével. A szent ikonográfiája is ekkortól alakul át lovas ábrázolássá Keleten, és a 12-13. században, a keresztes háborúk hatására terjedt el Nyugaton is. 78 Ják nembeli Nagy Márton fiának, Zlaudus fehérvári olvasókanonoknak 1237. évi oklevelén függő pecsétje a legkorábbi ismert hazai sárkányos Szent György-ábrázolás,79 és ugyanez jelenik meg az 1256-ban felszentelt jáki templom apszisfreskóján is.80 Nem a Szent György titulus a különlegesség a jáki monostorban, hanem az, hogy a család nagyon korán értesült az új típusú ábrázolásról, amit alkalmazott is a reprezentációjában. A Györgytisztelet a jáki dombon kívül is megfigyelhető a családnál: Szent György tiszteletére szentelték Zlaudus Véged (Zalavég) falujának talán általa, a jáki monostor mintájára – háromhajós, háromapszisos, toronypáras – építtetett templomát is.81 A veszprémi székesegyház északi oldalán lev ő Szent György-kápolnát a Szent István korától ott őrzött Szent György-ereklye számára „a 13. század második harmadában emelték egy akkorra már 78Tóth E. 1992, 19–26.; Klaniczay 1999, 365., a legfontosabb irodalommal; Magyar I. L. 1999, 59–65., Tóth E. 2020. 79Pecsétje Bertalan veszprémi püspök és társai 1237-ben kiadott oklevelén függ (eredetijé nek jelzete: HU-VFL-Veszprémi székesfőkáptalan magánlevéltára, Paloznak 9.; az oklevél fényképe: HU-MNL-OL-DF 200636., a pecsét másolata: HU-MNL-OL V 8. 332. Az oklevél aljára több hártyaszalagot fűztek a függőpecsétek számára, ezek közül csak kettőn maradt meg a pecsét. A mandorla alakú, 37X47 mm nagyságú, természetes színű viaszpecsét felirata: + SIGIL + MAGIS [...]DI + LECTORIS ALBENSIS. Azonosítása kétségtelen, mert az oklevél kiadói között szerepel Zlaudus fehérvári lector neve. A pontsorral határolt mezőben abból kiemelkedő, balra vágtató lovon Szent György köpenyes alakja látható, a jobbjában levő lándzsát a ló alatt kunkorodó sárkányba döfi. A ló feje, farka, lábai átlépik a vonalszegélyt és belógnak a felirat mezejébe. A pecsétmezőben az ábra mellett felül, két oldalt: SANCTUS GEORGIUS. A pecsét fényképét közölte Mezey – Szentesi 1999, 10. (és vö. a hozzá tartozó 29. és 39. jegyzetet.) 80Jékely 2001, 156–157. 81A zalavégi templomra: Valter 1991, 121.; Ruzsa 1994, 163–165. (a vonatkozó rész Kostyál László munkája „A zalavégi plébániatemplomról”). Mezey – Szentesi 1999, 31.; Valter 2004, 82. (Utóbbi kettő Vándor László publikálatlan ásatására hivatkozik.); Szakács 2021, 59., 634. 43
