Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
neve. Csóka J. Lajos okleveles adatokkal meggyőzően bizonyította, hogy Vecellintől a somogyi Rád nemzetség származott, amelynek tagjai a 11-12. szá zadban az ország legelőkelőbb urai voltak, véleményét Györffy György is megerősítette, és a Jákok Vecellintől való eredeztetését Ákos mester téves kombinációjának tartotta.73 Hasonlóképpen vélekedett Mályusz Elemér is. A Rád nemzetségnek Ákos mester korára ugyanis nem volt méltóságviselője, a hatalmi harccal nem tudtak lépést tartani, ellenben a Jákok éppen ekkor törtek fel a bárók közé újra Kázmér fia Csépán révén. „Csupa fény, pompa, gazdagság és hatalom, alig csodálható, hogy Ákos mester elbűvölten a Ják nemzetségnek adományozta Vecellint és XI. századi leszármazottait minden dicsőségükkel. Amit azért is nyugodtan megtehetett, mert a Rádiak tiltakozásától nem kellett tartania.”74 Mivel Csépán csak 1274-t ől szerepel a bárók között, és ez a dátum túl későinek tűnik Ákos mester munkájának születését illetően, logikusabb, ha Zlaudus egyházi karrierjét gyanítjuk a háttérben. Annál inkább is gondolhatunk erre, mert egymás kortársai voltak: Zlaudus veszprémi püspöksége idején (1244–1262) Ákos mester (†1272) pesti plébános, fehérvári őrkanonok, majd budai prépost volt. Felvetődik azonban a kérdés: miért pont Vecellint kapták ősül a Jákok? Az Ákos mester (esetleg más szerző) általi jövevénylajstrom keletkezését legutóbb Kristó Gyula az 1240-es évek végére teszi. Megírásának célja szerinte az volt, hogy a Magyarországon a „13. század elejétől lábra kapó idegenellenességgel szemben [...] történeti síkon akarta igazolni az előkelő hospesek utódainak jogát, jogosságát magyarországi ingatlanok birtoklására, országos hivatalok viselésére”. Mivel pedig a krónikaíró „általában a valóságosnál korábbra tette az idegenek bejövetelét, több nemzetséget illetéktelenül sorolt a hospes eredetűek közé, célzatossága aligha vitatható”.75 Az advena-lista összeállítójának tévedései közé kell sorolnunk a 73Csóka 1967, 537–546.; Györffy 1970b, 14., 19. 74Mályusz 1971b, 74–75. Vö. Thuroczi II. 182., 250. Mivel a régi gestában a 11. század híres szereplője, bátor Opos is Vecellin nemzetségéhez tartozóként szerepel (SRH. I. 385.), elvileg őt is be kellene vonnunk a vizsgálatba. Györffy György azonban meggyőzően bizonyította, hogy a régi gesta szövegét módosítgató Ákos mester téves ötlete volt bátor Oposnak a Vecellin nemzetséghez való kapcsolása. A krónikásnak itt is a Márton név volt az egyetlen támpontja a besoroláshoz, de nem vette észre, hogy a Salamon király mellett harcoló Opos apja, Márton más nemzedékbe tartozik, mint Vecellin dédunokája Márton. Így nemcsak bátor Opos származását tévesztette el, hanem azt sem tudta, hogy Vecellin fia Rádtól a Rád nemzetség származott (Györffy 1993, 198.). 75Kristó 1990, 439.; Már Karácsonyi 1900–1901, 237–238. megírta, hogy a krónikás biztosan tévedett a Becsegergelyek francia eredetét illetően, további tévedésekre és pontatlanságokra Mályusz 1971b, különösen 53–83. Jellemző megállapítása: „A külföldi származású nemzetségek számbavétele nem egyszerű felsorolás Ákos mester munkájában. A hozzá-41
