Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
a 120 márkát, amelyet maga a püspök hagyott a káptalanára. Mivel Márton a káptalannal szemben sem tudta igazát megvédeni, a király az elrabolt értékekért cserébe Márton és fiai Egerszeg (a mai Zalaegerszeg) nevű birtokát juttatta a káptalannak.59 Mivel ezt is az említett vérrokonok, Kázmér fia Csépán és Jakab fia Bertalan jelenlétében iktatták a káptalannak, megint arra kell gondolnunk, Egerszeg Mártonnak és fiainak nemzetségi jogon bírt földje volt. Fölöttébb valószínű, hogy éppen a püspöktől szállt rájuk, annak halála után, csakúgy, mint a püspök többi, már említett zalai birtoka: Véged, Gyűrűs és Oltárcszentgyörgy is. Koppány Tibor a Balaton környékének műemlékeiről szóló könyvében eddig ismeretlen adattal gazdagította az eseményeket, egy 1256-os királyi oklevél alapján: „IV. Béla király ebben az évben kelt oklevele arról szól, hogy Zaland a püspökség vagyonából építtette mindkét várat, igazgatásukat pedig testvéreire bízta, akik őt kizárták belőle. Az uralkodó újabb ítéletlevele értelmében Tátika két vára visszakerült a püspökhöz, aki a következő évben a veszprémi püspökségre hagyta azokat végrendeletében. Zaland halála után a rokonsága újból elfoglalta és csak királyi erővel lehetett elvenni tőlük.”60 Az új forrás információit azonban óvatosan kell kezel nünk mind tartalmát, mind időrendjét illetően, mert úgy tűnik, hogy részben a már megismert források tudósításaiból szerkesztették meg a 15. században, minden valószínűség szerint több oklevél átnézése után, emlékezetből. Annyit mindenesetre elfogadhatunk, hogy a püspök az 1250-es évek közepére felépített várát testvérei kormányzására bízta, akik beleélve magukat a várurak szerepébe, igencsak zokon vették Zlaudus elhatározását, hogy a várat egyházi tulajdonba helyezi át. Zlaudus halála után pedig nem voltak hajlandók átadni azt az új püspök embereinek. 61 59HU-MNL-OL-DF 200021. – HU-VFL-Veszprémi érseki lt. Egerszeg 1. – Kiadása: Zala I. 48–49. – Reg. Arp. 1503. Egerszeghez a püspökség csak később jutott hozzá: Rácz 1997, 79–80. 60Koppány 1993, 191. 61Koppány Tibor könyve jegyzeteket nem tartalmaz, ezért az ismeretlen királyi oklevelet az Országos Levéltár általam szerkesztett számítógépes adatbázisának segítségével próbáltam megkeresni. Mivel a veszprémi püspöki levéltár vonatkozó anyagát már korábban átnéztem, csak valamelyik későbbi birtokos család levéltára jöhetett szóba. A Festetics család levéltárában valóban található egy eddig számon nem tartott királyi oklevél 1246-os keltezéssel, jelzete HU-MNL-OL-DL 93980. Ez egy mindkét oldalán bejegyzéseket tartalmazó papírlap, 15. századi kézírással. Item -ekkel kezdve hat oklevélnek a tartalmi kivo natát adja, melyek közül az elsőt és leghosszabbat szó szerint közlöm: 1. Item prima littera privilegialis ecclesie Wesprimiensis, super hoc, quod Thadeuka (!) despoliaverat seu devastaverat quandam possessionem eiusdem ecclesie Wesprimiensis Erek vocatam, in qua scilicet possesione Zelawldus episcopus Wesprimiensis curiam seu domum episcopalem habebat, ratione cuius devastationis idem episcopus Zelawldus montem Thadeuka, in quo nunc castrum extitit, processu iudiciario ab ipso Thadee pro premissis spoliis et devastationibus tempore regis Bele pro se obti-34
