Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
1262-ben Tátika felső várában meghalt,57 testvére, Márton comes és ennek fiai: János comes, Márton és Mike a püspökség két (alsó és felső) Tátika várát – amelynek területét, a királyi oklevél állítása szerint a püspökség Tátika fiának, Tátikának a tatárjárás idején a püspökség ereki népeinek elpusztítása miatt kapta, és amelyeknek falait az egyház javaiból és népeinek munkájával építtette – elfoglalta a püspöki kápolnához tartozó szent dolgokkal, amelyeket Róbert püspök idejétől gyűjtöttek egybe, a püspöki kincstárral, az egyház összes kiváltságlevelével, az egyház kincseivel és okleveleivel együtt. A Zlaudus utóda, Pál püspök kezdeményezésére meginduló perben a királyi ítélet elmarasztalta Mártonékat. Az ítéletet azonban nem tudták végrehajtani, mert István király országrészébe menekültek, kihasználva az országban Béla és István között épp ekkor kibontakozó polgárháború jogi kiskapuit. Később sem IV. Béla, sem V. István, sem a közös bíróságuk nem tudott érvényt szerezni az elmarasztaló ítéleteknek. Márton és fiai mindig újabb határidőt kértek, amelyeken nem jelentek meg. Miután többször megismétlődött, hogy nem teljesítették megjelenési kötelezettségüket az ország bárói előtt, a Pál püspök által előterjesztett bizonyítékok alapján a király 1266-ban végleges ítéletet hozott: a két Tátika várat vissza kellett adniuk, az okozott 5400 márka ezüst értékű kár fejében pedig át kellett engedniük Szántó, Nyirád és Szőc nevű falvaikat a püspökségnek. A királyi oklevél megemlíti, hogy az ítélethez hozzájárultak Márton rokonai, Kázmér comes fia Csépán és Jakab fia Bertalan magister is, ami azt jelenti, hogy a felsorolt birtokokhoz – Nyirádhoz és Szőchöz mindenképpen – Zlaudus rokonságának is köze volt. Az iktatást sikeresen végre is hajtották. 58 IV. Béla király iménti, a veszprémi püspökség javára szóló ítélete (november 20.) után három nappal egy másik oklevelet is kiadott, amely a káptalan kárpótlását rendezte. Zlaudus halála után ugyanis testvére, Márton fia Márton comes elvitte Tátikából azt az aranykelyhet is, amelyet még IV. Béla Zlaudus életében adott a káptalannak lelke üdvéért, valamint azt 57Az alább (59. jegyzet) idézend ő 1266-ban kelt oklevél szerint a tempore obitus Zlaudi episcopi [...] scilicet per quadriennium [ ... ] 58HU-MNL-OL-DF 200019. – Veszprémi érseki lt. Tátika 3. – Kiadása: Fejér IV/3. 322–330. – Reg. Arp. 1502. Nyirád és Szőc eredetileg tehát Ják-birtok volt. Amikor V. István 1272-ben a püspökséget megerősítette Tátika vár birtokában, az iménti három falu, Szántó, Nyirád és Szőc mint ennek tartozéka tűnik fel. HU-MNL-OL-DF 200025. – HU-VFL-Veszprémi érseki lt. Tátika 5. – Kiadása: Zala I. 66–67. – Reg. Arp. 2209. Későbbi sorsuk osztozik Tátika vár változatos sorsában, Nyirádot azonban, úgy látszik, a püspökség megtartotta magának. Veszp. Reg. 195., 217. sz. – Tringli István hatalmaskodásról szóló monográfiájában egyértelműen az ifjabb király táborához tartozó püspök és testvérei elleni „minden tekintetben politikailag motivált” ítéletről beszél. Az egészen biztosan túlzó 5400 márka érték pedig nem fedi a valóságot, és az említett célt szolgálta. Tringli 2022, 513. 33
