Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
A Ják nemzetség és monostoralapításai
nyi tábláját több ponton módosítanunk kell. (Lásd a Leszármazási táblát). 37 A nemzetséghez köthető személyek közül a forrásokban elsőként felbukkanó Mike, Imre király rendíthetetlen híve volt András herceg elleni küzdelmében. Miután Mog nádor király elleni árulása lelepleződött, az uralkodó Mikét akarta helyére állítani, de András híve, Elvin váradi püspök Mikét kiközösítette.38 Hamarosan mégis nádor (1199 végét ől), és eleinte bácsi, majd bihari ispán, egészen 1201-ig, feltehetően ez idő tájt halhatott meg. 1202-ben már más tölti be a nádori és a bihari ispáni méltóságot, róla nem hallunk többet. Unokája, István 1221-ben „jó emlékezetű” avus ának nevezte. Fiai közül Csépán „bán” II. András méltóságviselőjeként bukkant fel 1206-1207 között szlavóniai bánként, de rövid ideig viselte tisztségét, mert 1208-ban már Bánk volt a bán. 1209-ben még nem nevezi néhainak az a királyi oklevél, amely Sebes pohárnokmesternek adományozza Szentgyörgy predium ot – amelyet a király „Csépán bántól, Mike fiától vett” (a Chepano bano, Myke filio comparatum ) –, valamint az adomány 1216-os megújítása sem. 1221-ben viszont már néhaiként említik. Minden valószímár nem említik János nemzetségét, sem a Zlaudussal való rokonságot. A homályos ügy részletei talán örökre rejtve maradnak előttünk, annyi azonban bizonyos, hogy az adásvétel miatt került sor a rokoni kapcsolat hangsúlyozására 1236-ban. A János és Zlaudus közti rokonságnak nem feltétlenül kellett fiáginak lennie, sógorság révén is atyafisági kapcsolatba kerülhettek. Az oklevél „verbális” bizonyítékával szemben főként birtokjogi érveket tudunk felsorakoztatni. 1. Zlaudus az egykori Oltárc (Zala m.) területén lévő Szentgyörgy földbirtokrészét 1289-ig Ják nembeli Márton comes fia, Mike birtokolta, amikor is azt eladta Buzád nembeli Atyusznak. Wenzel XII. 483. Rajcsányi Ádám gyűjtéséből közölte, eredetijét nem találtam. Az oklevélből arra lehet következtetni, hogy Mike örökségként jutott a birtokrészhez, ez pedig másként nem képzelhető el, csak ha közeli fiági rokonok voltak. 2. Zalavég birtoklástörténete még meggyőzőbb: 1251-ben a türjei prépostság javára szóló birtokadomány kapcsán történt határjáráskor említett, Batyktól észak-nyugatra fekvő falu, amely „Zlaudus püspök birtoka”, Végeddel azonos: Zala I. 27. A 13. század második felében Véged Ják nembeli Kázmér fia Csépán (HU-MNL-OLDL 47783. – Urk. Burg. II. 47–48. (69. sz.), majd Márton fia Mike birtokaként tűnik fel a forrásokban. Mike halála után Ják nembeli Sitkei Kopasz 1325-ben Végedet „leszármazás címén” (ratione generationis ) tartja a kezén. (Zala I. 180, 195. Vö. Ruzsa 1994, 13., 20–23.) Vö. Rácz 1997, 80–84. 37Mind a publikációmban (Rácz 2000a), mind a benyújtott értekezésemben úgy gondoltam, hogy logikusabb, ha a főág ősének Mike nádor tesszük meg, mert így zavartalan a nemzedékek oklevelekben említett egymáshoz való viszonya. Mike nádor születését 1150, két fiáét (Jovánét és Csépán bánét) 1170, Márton és Jakab comesekét 1190, István szerzetesét 1205 körülre tehetjük. Csépán bánt és Márton ispánt ugyanis Karácsonyival ellentétben nem tekintettem egy nemzedékbe tartozónak. Valter Ilona opponensi véleményében ezt nem fogadta el, szerinte az „1990 óta folyó jáki ásatások tükrében úgy látszik, Jován a 12. század [...] végétől Jákon élhetett, így az látszik valószínűnek, hogy Mike nem apja, hanem testvére volt Jovánnak.” Valter 2004, 69. Ennek megfelelően javítottam a leszármazási táblát. (Vö. Mezey – Szentesi 1999, 7.) 38Szabados 1999, 101–104. Az egyes személyekre vonatkozó forrásadatokat a leszármazási táblázatban közlöm. 27
