Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
BEVEZETÉS - Az apátság kutatásának múltja, források és módszer
monográfiájában magas szakmai színvonalon értelmezte is.11 Némileg b ővítve – de a források körét lényegében Széchényit követve – foglalta össze az „elenyészett” apátság történetét Sörös Pongrác.12 Az adatok sz űkössége, ezek forráskritikai problémái, ellentmondásai, értelmezési nehézségei miatt a monostor késő középkori történetéről szinte alig lehetett valamit tudni. A forrásszegénység azzal magyarázható, hogy a monostor nem volt jelentős egyházi intézmény és kevés birtokállománnyal rendelkezett. Így, amikor Bogyay Tamás több mint száz oldalas kötetet szentelt a két jáki templom (a Szent György-monostortemplom és a mellette levő Szent Jakabrotunda, plébániatemplom) művészettörténeti ismertetésének, az apátság középkori történetét egy oldalon össze tudta foglalni, megállapítva, hogy a „középkor folyamán a templomnak és a kolostornak nem voltak különösebb viszontagságai”. 13 Ják elhanyagolása a történészek részéről nem egyedülálló eset. A bencés monostorok történeti kutatása a 20. század eleji monumentális vállalkozás, a Pannonhalmi Rendtörténet kötetei után alig fejlődött tovább. Sörös Pongrác említett monográfiája az elenyészett apátságokról a maga idejében egy korszerű összefoglaló munka volt. Bámulatos mennyiségű forrást gyűjtött össze egy-egy monostort illetően, de az adatok hiányossága miatt többnyire csak a királyi alapítású egyházaknál lehetett teljes monostortörténetet megrajzolni. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a régészet tekintette kiemelt kutatási témának az apátságok feltárását, viszont a kutatással csak ritkán járt együtt az írott források alapos újraértékelése, (szöveg)kritikai felülvizsgálata. Így most, a 2020-as években is, főként a világi kegyuraság alatt volt bencés monostorokkal kapcsolatos jónéhány jelenségről még mindig csak felületes ismereteink vannak. Más szerzetesrendeknél közben nagyot lépett előre a kutatás a források összegyűjtése terén, szintén a régészeti és művészettörténeti vizsgálódások ösztönző hatására. A középkori bencés apátságok, de általában a nemzetségi monostorok mint egyházi és társadalmi intézmények megismerésében csak úgy tudunk a továbbiakban előrelépni, ha egy leendő új monasterológiához megfelelő alapkutatások készülnek. Egy-egy konkrét intézmény vizsgálata, a rá vonatkozó elszórt adatok öszszegyűjtése és aprólékos feldolgozása kell, hogy megelőzzön vagy kísérjen minden régészeti és művészettörténeti vizsgálódást, mert ennek hiányában 11Széchényi 1901. – A könyvet újra kiadták reprintben, de Érszegi Géza bevezet ő tanulmányában a kérdéssel kapcsolatban megjelent tanulmányaim eredményeit figyelmen kívül hagyta: Széchényi 2006. 12PRT XII/B. 221–230. 13Bogyay 1944, 8. 16
