Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
BEVEZETÉS - Az apátság kutatásának múltja, források és módszer
BEVEZETÉS Az apátság kutatásának múltja, források és módszer A jáki templom a magyarországi román kori építészet legismertebb alkotásaként korán felkeltette a szakemberek érdeklődését, így a művészettörténeti irodalomnak állandó témája a 19. századtól napjainkig.9 A jáki m űemlékegyüttes régészeti és művészettörténeti kutatása, helyreállítása több évtizede folyamatban van. Valter Ilona, Mezey Alice és Szentesi Edit első eredményei10 rádöbbentettek arra, hogy a „jáki rejtvény” – a monostor épí téstörténete – megoldásához nélkülözhetetlen az összes rá vonatkozó és vonatkoztatható írott forrás értelmezése és kritikája, hogy azok az építéstörténethez szilárd alapként szolgáljanak. Bizonyos ugyanis, hogy Jákon a nemzetség majd minden ágának volt részbirtoka, a 10 km-rel odébb levő pornói monostor sorsát pedig nem lehet elválasztani Jáktól. Sőt a jákfai – 13. századi forrásokban szintén monostorként említett – Szent Mihálytemplom története is szorosan kötődött a Szent Györgynek szentelt jáki monostorhoz. A középkori Magyarországon az egyház általában azé volt, akinek a földjén épült, a birtok tartozékának tekintették. A Ják nemzetség különböző ágainak tulajdonában lévő egyházak egymáshoz való viszonya (kronológiai és jogi tekintetben) értelmezheti a funkciójukat, feladataikat, valamint adalékul szolgálhat az építéstörténethez is. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenlegi forrásadottságainkat kihasználva az egész Ják nemzetség genealógiai és birtokviszonyait is tisztázni kell. A templom kiemelkedő művészeti értékei ellenére, bár okleveles anyaga valóban szerény, mégsem kellőképpen feltárt, gondozott és kiaknázott, ami különösen indokolttá teszi a kérdés alapos vizsgálatát. Az apátságra vonatkozó írott források legnagyobb részét Széchényi Miklós a 19-20. század fordulóján – a korszak forráskutatásának szintjén – már összegyűjtötte és 9 A jáki épületegyüttesre vonatkozó irodalom összeállítása, amelyb ől kitűnik a Jákra vonatkozó szakirodalom bősége: Szentesi – Ujvári 1999, 561–574. – Az azóta megjelent m űvekről lásd Szakács 2021, 280–281. 10Els ő kutatási beszámolójuk: Mezey – Szentesi 1991, majd ennek átdolgozott változata: Mezey – Szentesi 1992, Valter 1994. 1999-ben megjelent összefoglalásuk (Mezey – Szentesi 1999, 3–34.) eredetileg 1996-ban, jegyzetek nélküli, a jáki apostolszobrok kiállítási katalógusához szánt rövid összegzésnek készült, és a dolgozat megírása előtt a szerzőkkel bizonyos kérdésekben gondolatot cseréltünk. Segítségül akkori ismereteim alapján papírra vetett „előzetes és vázlatos megjegyzéseim”-et (Uo. 28. és 29. jegyzet) rendelkezésükre bocsátottam. 15
