Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.

A „szent királyok” libertasa: a monostor magisztrátus-joga

Mint ahogy a vasvári egyház magisztrális joga is régebbi időre nyúlt vissza 1342-nél, a feszültség ekkor sem oldódott meg véglegesen. Három évvel később ugyanis a vasvári kanonokok panaszkodtak Kálmán győri püspöknél, mert a tized- vagy magisztrális negyedeiket (quartas eorum de ­cimales seu magistrales) a gy őri kanonokok elvették. A vita újbóli fellángo­lásáról a 15. század közepétől vannak adataink (1450–1457). 1505-ben pedig a vasvári káptalan a kapornaki konvent előtt tiltotta a győri káptalant attól, hogy az 1342-ben már megismert több mint 20 helységben a dézsma ne­gyedét a maga számára beszedje, mivel az régi időtől fogva a vasvári káp­talant illeti meg. 362 Szerencsére arra is van adat a magisztrátus-jog kialakulását megelőző korszakból, hogy nemzetségi monostor számára hogyan történt a tizedek átengedése. Amikor 1067 körül Péter comes megalapította a százdi (Borsod megye) Szűz Mária-monostort, az apátságnak juttatott birtokok felsorolása után az alapítólevél szerint végül megkérte a királyt és a hercegeket, „hogy ezek a népek tizedeket ne adjanak, kivéve két kepét és egy tyúkot, de ezt a parochiális papnak a temetésért és keresztelésért, és ezt a kérést a király és az érsek teljesítette”.363 Bánd fia Atyusz 1121-ben az almádi monostornak adta többek között a két Pákán levő predium át, megkérte a veszprémi püs ­pököt, hogy engedje át a monostornak az ott élő hospesek tizedeit, amit a király kedvéért az meg is tett.364 A nagypákai Szent György-egyház a mo ­nostornak lelkiekben alá is volt rendelve (que est obedientia ad idem monas ­terium). Az almádi nemzetségi monostor ezáltal saját birtokáról szedhette a teljes tizedet. Ercsi mellett, a mai Csepel-sziget területén Szent Miklós tiszteletére (1186 előtt) szentelt, eredetileg bencés monostort is igyekezett az alapító Tamás nádor tizedjövedelemhez juttatni.365 Nemcsak a királyi, hanem a világi főúri alapítású monostorok is kaphattak valamilyen formá­ban tizedkiváltságot, ehhez azonban az uralkodó és a püspök jóváhagyá­sára volt szükség. A konventek a 12. századtól úgy is juthattak tizedhez, hogy némely birtokaikon az ott épített templom fönntartására és új telepí-362A per kés őbbi fázisairól: Vasvári regeszták 398., 412., 414., 418., 419., 423., 428., 430. (1450– 1457); 605. (1505). 363Tandem ego Petrus rogavi regem cum duce Magno et cum duce Ladislao, ut hii populi decimas non darent preter duas capecias et unam gallinam, sed hoc sacerdoti parochyano pro sepultura et baptismo, quam peticionem rex et archiepiscopus fieri concesserunt. DHA I. 185. 364Decimas etiam earundem villarum hospitum pro gratia predicti regis ab episcopo parochiano ad predictum monasterium dari impetravi. DHA I. 412. Az adatot Holub 1929, 392. is felhasz ­nálta. 365Decimationem [...] de Waal, quam Thomas quondam palatinus, fundator monasterii de Erchy eidem monasterio [...] fecerat applicare. Mon. Budapest I. 105. Vö. Solymosi 1984b, 250. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom