Rácz György: A Jáki Apátság és kegyurai a középkorban (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 1.
Ják helye az ország monostorhálózatában
A két említett időszak, a 13. és a 15. század között is volt egy fontos reformkorszak a rend történetében, amikor szintén kitűnt Pannonhalma prioritása, mégpedig sokkal plasztikusabban, mint a tárgyalt esetekben. Ez a 14. századi vezető szerep, nemcsak fegyelmi ügyben, hanem a kisebb, védtelenebb monostorok támogatásában is megnyilvánult. Ez a reformidőszak néhány vonatkozásában kevéssé hangsúlyos a rendtörténetben, ezért az alábbiakban ennek alaposabb bemutatására törekszem, s gondolatmenetem adalékul szolgál néhány 14. századi pannonhalmi apát portréjának kiegészítéséhez is. I. Károly király és az egyház viszonyát a magyar történetírás feszültségekkel terhesnek jellemzi. Köztudomású, hogy az ifjú Carobertót a magyar trónra jutásában erőteljesen támogatta a pápa, következésképp a hazai klérus is. A tartományúri hatalom idején sokat szenvedett és birtokaitól, szabadságaitól megfosztott egyház tőle várta a rend helyreállítását. Hamarosan kiderült azonban, hogy Károly nem tűri el hatalmának semmilyen korlátozását, még a főpapoktól sem. A püspöki karral való elmérgesedett viszonya a pápát is foglalkoztatta.275 Hogy a királynak a pápasághoz és a honi prelátusokhoz fűződő, sokszor nem éppen szívélyes kapcsolatát nem szabad a teljes egyházra vonatkoztatnunk, arra már Sörös Pongrác is felfigyelt a pécsváradi apátság története kapcsán. „Az Anjouk alatt a Rend tiszteletben, tekintélyben gyarapszik [...] az udvar jóindulattal van iránta, egymás után erősíti meg az apátságok kiváltságait.”276 Székely György is kiemelte, hogy Károly idején a szerzetesrendek (ezen belül is főleg a koldulórendek) politikai befolyása nőtt.277 Ennél azonban többet is mondha tunk, még úgy is, ha a teljesség igénye nélkül vesszük számba Károly királynak a monostorok érdekében kiadott okleveleit. A királyi apátságok közül a garamszentbenedeki monostornak 1309-ben visszaadta a felsőőri szőlőket, 1324-ben a barsi vám harmadát, és egyben öszszes birtokaival és javaival oltalmába veszi, 1328-ban pedig átírja és megerősíti II. András privilégiumát a monostor népe fölötti libertas áról. 278 A pécs váradi apát 1323-ban és 1329-ben is kieszközli, hogy a király írja át a korábbi uralkodók által a monostornak tett adományokról szóló okleveleket.279 János be a DF-be (208085.), az 1509-es véletlenül kimaradt. Köszönöm Dénesi Tamás szíves segítségét. 275Rácz 1996b, 60–67. 276PRT XII/B 18. 277Székely 1953, 24–26. és 62–68. 2781309: AOkl. II. 739.; 1324: AOkl. VIII. 94. (Vö. Györffy 1963–1998, I. 444.) 1328: Fejér VIII/3. 291–292., majd 1331–1342 között átírja IV. László privilégiumát is: Reg. Arp. 2983. 108
