Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)
IV. László pecsétjeinek kronológiájához
tó, új jeleket véstek rájuk. Ezzel a mennyiséggel összes elődjén túltett. Tudomásunk van arról, hogy a kettőspecsét mellett gyűrűspecsétet is használt.201 A pecsétek nemcsak e rövid kortörténeti szakasz illusztrációsorozatát nyújtják, hanem segítségükkel, hasonlóan II. András korszakához a kor művészeti ízlésváltozásának „mikro- periodizációs” modellje is elkészíthető.202 A gyakori pecsétmegújítások motivációját egy drámai körülményeket sejtető, 1288-as oklevélszöveg világítja meg, amelyben a király kijelenti: „országunk jövőjéért és állandóságáért főpapjaink és főuraink tanácsából előbbi hiteles pecsétünket az országunkban történt különböző bajok ( varia diserimina), pártütések és zavarok miatt saját kezűleg törtük össze.”203 Ez volt a király életében véghezvitt utolsó pecsétmegújítás, a kiváltó okként említett különböző bajok nem jelenthettek nagy újdonságot az ország akkori viszonyai között. Az új ti- páriurn első keltezhető lenyomata a IV. László-kori pecséthasználat komplikált kronológiájáról először áttekintést nyújtó Szentpétery Imre szerint 1288. április 10-éről való, de a pecsétmegújítást dokumentáló okleveleket valószínűleg már márciusban kibocsátották.204 1272 és 1276 között - viszonylag hosszú időn keresztül - volt használatban László első királyi pecsétje (Kát. 40.). Az előoldal maiestas-képe a Magyarországon Imre király aranybullája óta gyakori kompozíciós formának felel meg: mindkét karját behajlítva tartja, a jobb kézben a jogarral, a balban az országalmával. Ez a típus ismétlődik II. András összes pecsétjén, IV. Béla tatárjárás utáni második pecsétjén, László nagyanyjának, Mária királynénak pecsétjén és anyjának, Kun Erzsébetnek első pecsétjén (Ivat. 34, 37.). A figura megformálása a korban hozzá legközelebb álló Kun Erzsébet-pecséthez hasonló. A magas felsőtesttel ábrázolt alak frontalitását a szimmetrikus kéztartás is erősíti. Az előoldal körirata - hasonlóan anyja pecsétjének előoldalához - kétsoros, amely megoldásra II. András óta rendszeresen van példa. A hosszú feliratszövegben, a magyar királyi címsorban olvasható Kunország királya (rex Cumetnie) cím használata ekkor már több évtizedes múltra tekintett vissza. II. András ifjabb királyként uralkodó fia, Béla, Erdélyt és a Kárpátokon túli Kunországot 1233-tól „Magyarország királyának elsőszülött fia és Kunország királya” {primop/e- nitus reßis Hungáriáé... Commanieque rex) címen kor201 Egy 1275. július 11-én kelt oklevéllel kapcsolatban említi: Szentpétery 1923, 317. 202 Ld. a katalógustételek kommentárjait. 203 ... duplicis sigilli nostri növi, quod pro bono et perpetuo statu regni nostri de baronum nostrorum consilio fecimus innovari, riora et authentica sigilla nostra propter varia regni nostri diserimina, dissensiones et Hirbationes, quas ipsutn regnum nostrum et nos usquemodo perpessi sumus, propria in persona confringendo... FejérW/3, 397; idézi: Szentpétery 1923, 316. 204 Szentpétery 1923, 316. mányozta.205 Ennek megfelelően a „Kunország királya” címet az apja halála után, 1235-ben készült első királyi felségpecsétjének körirata már tartalmazza (Kát. 32.). Emellett László király esetében a titulus megtartásában a kunokhoz fűződő, szoros személyes kapcsolatok és kun származású anyjának hatása is gyanítható. Az 1272-ben, megkoronázásakor még csak 10 éves király mellett álló özvegy királyné első pecsétjének köriratában a középkori uralmi terminológiában nehezen értelmezhető szóhasználattal - kortársai számára is bizonyára meglepő fordulattal - a kunok császára leányának (filia impemtoris cu- memorum) mondja magát.206 A „császár leánya” Magyarországon ekkor még IV. Béla nemrég elhunyt hitvesét, Theodorosz Laszkarisz leányát, Máriát jelentette. Erzsébet királyné pecsétfeliratát még V. István életében fogalmazták, de a nagyra törő titulus kiödésének pillanatát László trónra emelkedésétől csak igen rövid idő választotta el. A filict impemtoris eumanorum ennek az „uralkodóháznak” legitimitását - időben előre és vissza - igyekezett a maga módján demonstrálni. IV. László szerencsétlen végű uralmával nem zárul le az Árpád-ház története, mindazonáltal elkezdődött egy új dinasztia korának előkészítése. A vitatott legitimitáséi utód, III. András uralkodásának bő évtizede alatt egyetlen királyi nagypecsét volt használatban, de általa újdonság már nem jelent meg az uralkodói reprezentációban (Ivat. 47.). Az sem előzmény nélküli, hogy a pecsét köriratában András kénytelen volt II. Andrástól való származására hivatkozni. III. István óta szokás a királyi pecsétek köriratában az atyára való utalás, legfeljebb az jelent különlegességet, hogy III. András kénytelen apja helyett nagyapját, II. Andrást megnevezni. A címer kettőskeresztjének koszorús változatával még egyszer és utoljára V. István korának heraldikai leleményét elevenítette fel. Uralkodásának időszakát azonban éppen a jelvények nyelvén vállalt előd, V. István, Nápolyban élő leszármazottainak trónigénye árnyékolta be. Halála, amellyel 1301-ben valóságosan is lezárult az Árpád-dinasztia férfiágának három évszázados uralkodása, az első nagy fordulatot hozta el a középkori magyar királyság történetében. V. István dédunokája, a nápolyi oldalágából eredt Károly Róbert trónra lépése új korszakot indított Magyarországon a politikai életben ugyanúgy, mint a kultúra és a művészet területén. Az Árpádokra való hivatkozás ettől kezdve új motivációt kap, nemcsak a vérségi leszármazásra érdemes újra és újra rámutatni, hanem a nagy múltéi királyi ház, a szent királyok családjának szellemi hereditasá.ra is. 205 Kumánia kérdésről legutóbb: Pálóczi Horváth 1989\ Györffy 1990. 206 Az atyai cím alkalmazása nem újdonság a magyar királynéi pecsétek körében. IV. Béla felesége, Laszkarisz Mária, az első ismert magyar királynéi pecsét használója is hivatkozott görög császárleányi származására, s Kun Erzsébet menye, a nápolyi Izabella ugyanezt tette, amikor a filia Caruli illustris regis Cicilie címmel egészítette ki magyar királynéi titulusát. 50
