Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1. Budapest, 2012)
A heraldika kezdetei
97. Ereklyetartó kettőskereszt, 13. század közepe, Vyssí Brod, ciszterci apátság Kovács Éva ezt a 13. század folyamán dinasztikus jelképpé és egyre inkább az királysággal azonosuló címerábrává avanzsáló mintaképet egy emblematikus és spirituális erővel felruházott, nagyfontosságú tárgynak, a Szentkereszt partikuláját tartalmazó ereklyetartónak látta, amelyhez legkönnyebben természetesen a császári udvarban lehetett hozzájutni, s erre III. Béla esélyei kétségkívül a legjobbak voltak.180 Magát a kitüntetett szerepet játszó tárgyat nem tudjuk meghatározni annak ellenére, vagy éppen azért, mert több fennmaradt dominikális ereklye tartójára is gondolhatunk. Az egyik szóba hozható tárgy' az esztergomi kincstár először 1609-ben dokumentált, kettős kereszt alakú loculusí tartalmazó, zománcdíszes sztaurothékája lehetne (96. kép). A sztaurothéka első említésekor feljegyzett, forrásokkal sajnos igazolhatatlan 1190-as készítési dátuma akár a Magyarországra kerülésével is kapcsolatban állhat.181 A sztaurothékát III. Béla korával és szemé180 Kovács 1984, 407-423. 181 Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár. A tárgy kutatástörténetéhez: Genthon 1949, 219-220; Somogyi 1959, 30-34. Az esztergomi ereklyetartó datálási lehetőségei között a 13. század elejét megengedő Marie-Madeleine Gauthier nem zárja ki a bizánci hatást tükröző magyarországi készítésének lehetőségét sem. Gauthier 1983, 122. Ivével összefüggésbe hozó K. Wessel elgondolása182 nem véletlenül napjainkban is visszatér a bizantinoló- giai szakirodalomban.183 A másik, ennél minden bizonnyal fontosabb és történetét tekintve is jobban dokumentált tárgy' egy', a 15. század óta a salzburgi kincstárban őrzött, de biztosan Esztergomból elszármazott, karcsú, aranyborítású kettőskereszt (90. kép).184 A viszonylag kis méretű - kétségtelenül a tárgy' eredeti állagához tartozó — kristály- gömb és a felett emelkedő, filigrándísszel borított ereklyetartó kereszt készítési hely'e máig nincs meggyőzően meghatározva. Nem közömbös a készítés lokalizálása szempontjából az a magy'ar szakirodalomban jól ismert összefüggés, amely a salzburgi kereszt ornamentikáját a magy'ar jogar díszítéséhez és egy székesfehérvári filigrános leletcsoporthoz fűzi,185 miként az sem, hogy - amint a stíluskörrel a legalaposabban foglalkozó Kovács Éva évtizedekkel ezelőtt rámutatott „e pregnánsan körvonalazható stílusú műhelyből került ki a koronázási palást gallérjaként másodlagosan felhasznált textilmű is.”186 Az ereklyetartó kettőskereszt eredeti funkciójával kapcsolatban Deér József sejtése ny'omán később az fogalmazódott meg, hogy' a magyar király'koronázásokhoz használt ceremoniális tárgy', „eskükereszt” lehetett,187 készítési helyeként az 1100 körüli Magyarország hipotézise is megjelent.188 Elfogadva a kereszt és kristálygömb kompozíciós összetartozását, még egy lehetőségre kell felhívni a figyelmet. Ez a lehetőség a tárgynak, mint uralkodói glóbusznak, „országalmának” az értelmezése, amit alakja önmagában is felkínál. Glóbuszra helyezett magas kettős keresztet uralkodói jelvényként tart kezében Beatrix császárné Nagy Károly 1166 és 1170 között készült, 1794 óta a Louvre-ban őrzött kar-erek- lyetartójának domborművén (89. kép).189 A salzburgi kereszt jelvénytörténeti szerepének további részletezése egy jóval bonyolultabb probléma, a magyar koronázási jelvény együttes kialakulásának története irá- ny'ába vinné tovább a gondolatmenetet. Ehely'ett 182 Wessel 1967, 161. 183 Ld. Ulrich Henze leírását: Ornamenta Ecclesiae III, 116; valamint J. C. Anderson meghatározását: Glory of Byzantium, 81. 184 A Beckensloer János érsek által 1476-ban elhurcolt kincsek közé tartozó kettős keresztről: Dommuseum, 1981, 52. 185 Kovács 1998, 184. kép. 180 Kovács 1973, 16. 187 Deér Józsefre hivatkozva „... sei das Schwurkreuz der ungarischen Könige gewesen.” Widrich 1967, 11-12; Vö. Kovács 1974, 18-19; Uff.: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei. In: Kovács 1998, 130, 79. jegyzet. Minden bizonnyal ide tartozik Kovács Évától az a Deér József közlésére utaló mondat, amely szerint III. Béla kölcsönözhette a bizánci császároktól a kettőskeresztes országalmát. Kovács 1984, 422. 188 Fillitz - Pippal 1987, 122. 189 Deér 1961, 64, 25. kép; Vö. Zeit der Staufer I, 398-399. 46
