Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Csongrád Megyei Levéltára

Fondszám , R. sz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor

Állag

A b.) állag főleg a községek történetére szolgáltat forrásokat. Többek között tiltott röpiratokra és könyvekre, külföldiekre, bitang marhákra, stb. vonatkozóan. De a piaci árjegyzékeket is rendszeresen betelj esztették a községek.

Kutatni a korabeli segédkönyvek alapján lehet, a.) Elnöki iratok

1.

Elnöki bizalmas iratok 1853. Elnöki bizalmas iktató 1853-1854. Elnöki iratok 1850-1852.

Elnöki iktató 1850-1852.

2.

Elnöki iratok 1853. Elnöki iktató 1853-1854.

Közigazgatási iratok

1-28.

Iratok 1849-1854.

29-31.

Iktató 1849-1854.

32-33.

Mutató 1853-1854.

34.

Pénztámapló 1852-1854.

35-36.

Útlevelek jegyzőkönyve 1851-1853.

1850-1854

1849-1854

Ifin

0,26

3,81

166. A NAGYLAKI CS. KIR. JÁRÁSBÍRÓSÁG IRATAI 1850-1854 2,92

A járásbíróság 1850. szeptember 10-én kezdte meg működését. 1850 végén a Békés-Csanádi Megyetörvényszék felügyelete alá került.

A járásbírósághoz a következő községek tartoztak: Fecskés, Kamarás, Kövegy, Mezőhegyes, Nagylak. Palota, Saiténv. Tompa és Töviskes.

1850 és 1853 között több fajta iktatókönyvet vezettek. A levelek és a rendeletek tárgyalási jegyzőkönyveibe vezették be a különböző hatóságokkal folytatott levelezések iratait. Egy könyvbe, de külön oldalon, s külön sorszámmal iktatták pl. a beérkező és külön sorszámmal a kimenő leveleket.

Az adásvételi szerződések iratait külön iktatták, a bűnügyi iratok közül viszont csak egyeseket iktattak.

1853. június 30-ig az iratokat folyamatos számozással látták el.

1853. július 1-től viszont külön vezették a polgári és bűnügyi iktatókönyvet. Az iktatott iratokat levéltári számmal látták el, és ennek megfelelően helyezték el. Ez lényegében tárgyi alapon történő csoportosítást jelentett. Az egyes tárgycsoportokon belül az iratokat folyamatos

számozással látták el.

I.

Rendeletek;

II.

Hivatalos és szolgálati ügyek;

III.

Polgári peres iratok;

IV.

Árva-, gyám- és hagyatéki ügyek;

V.

Csődügyek;

88