Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Csongrád Megyei Levéltára
Fortd13. NÁVAY JÁNOS ALISPÁN UTÁN MARADT IRATOK16 1789-1825 0,26 1-2. Iratok 1789-1825. Lajstrom. 14. TÖKÖLY PÉTER ALISPÁN UTÁN MARADT IRATOK17 1825-1834 0,01 1. Iratok 1825-1834. Lajstrom. 15. CSANÁD VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1835-1842 1,68 1-11. Iratok 1835-1842. 12-18. Iktatójegyzőkönyvek mutatóval 1835-1841. 16. NYÉKI ANTAL FŐJEGYZŐ UTÁN MARADT IRATOK 1810-1848 0,13 1. Iratok 1810-1848. Lajstrom. 25. HORVÁTH JÓZSEF TORNYAI ESKÜDT UTÁN MARADT 1801-1805 0,06 IRATOK Horváth József családjának történetét nem ismerjük. Hagyatékából viszont tudjuk, hogy 1802 és 1805 között esküdt (jurassor) volt Tornyán. Az iratanyag főleg az esküdt által nyomozott bűnügyekkel kapcsolatos. Az iratok időrendben követik egymást. A hagyaték segédlet hiányában csak átnézéssel kutatható. 1. Iratok 1801-1805. 26. CSANÁD VÁRMEGYE FŐLEVÉLTÁRNOKÁNAK IRATAI 1730-1849 0,43 (-1852) A levéltár sorsáról csak a 18. század közepe óta vannak adataink. A vármegyei iratakat 1745-ig a főjegyző tartotta magánál. Ekkor az új vármegyeházán helyezték el a levéltárat a jegyző felügyelete alatt. 1769 és 1772 között a főjegyző és a főügyész rendezte az iratakot 1770-ig. Az iratokhoz mutatót is készítettek. 1779-ben egy szobával bővült a levéltár. 1780-ban pedig az új megyeházára szállították az iratokat. Csongrád-Békés-Csanád vármegyék egyesítése idején a levéltár Szegvárra került, innen szállították vissza 1790-ben Makóra. (L. az MNL Csanád Megyei Levéltárának történetét.) szám , R. sz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 16 Az iratokról utólag készített lajstrom áll a kutatók rendelkezésére 17 Ua. 81
