Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)

MNL Békés Megyei Levéltára

mindinkább szaporodó levéltári anyag kezelésére külön levéltárosi állást szerveztek. Az iratanyagot 1745-től 1929-ig a mindenkori megyeházán őrizték. Csanád vármegyét az 1923: XXXV. te. 11. § 6. pontja alapján Arad és Torontál megyékkel ideiglenesen egyesítették. A battonyai, eleki, központi, mezőkovácsházi, nagylaki, torontálijárásokkal, Makó székhellyel létrehozott megye elnevezése 1946. január 1-jével Csanád vármegyére változott. Az új közigazgatási egység rövid ideig állt fenn, 1950. március 16-ával megszüntették; a központi és a torontáli járást, valamint Makó megyei várost Csongrád megyéhez, a battonyai és a mezőkovácsházi járást Békés megyéhez csatolták.

Csanád megye megszűnése után, 1950 szeptemberében mintegy 1200 iratfolyómétemyi levéltárát teljes egészében a Szegedi Közlevéltár állományába sorolták és Makóról Szegedre költöztették. A levéltár anyaga, eltekintve az időközben végzett selejtezésektől - az erre utaló első jel 1808-ban mutatható ki - teljesnek mondható. A megyében működött fontosabb igazgatási és bíráskodási szervek iratai tulajdonképpen érintetlenül maradtak fenn. A központi igazgatási anyagból az 1851-1861. évek - a Békés és Csanád megyék egyesítése idejének - irattermése a Békés Megyei Levéltárban található. Az 1743-tól kezdődő megyei bírósági anyag 1872-ig hiánytalannak mondható. A nemesi megye adó- és pénzügyi iratai 1848-ig teljesek, a polgári korszak számvevőségének iratai azonban rendkívül hiányosak.9

Az államigazgatási terület-átcsatolások folytán a tanácsi levéltárak gyűjtőkörét szabályozó kulturális miniszteri - 101/1976. (M. K. 2.) KM számú - utasítás értelmében a Csongrád Megyei Levéltár 1980-ban adott át a Békés Megyei Levéltárnak 16, legnagyobbrészt egykori Csanád megyei iratképzők által létrehozott fondot, összesen 5,06 iratfolyóméter terjedelemben. Az érintett iratok döntő többsége battonyai, mezőkovácsházi, tótkomlósi és eleki járási szervektől származott.10

Héjjá Julianna Erika

9 Csanád vármegye. In: Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Bp. 2008. 240-243.; Szegedi Állami Levéltár. Összeáll.: Oltvai Ferenc. 2. átdolg. kiad. Bp. 1966. 1-2. (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke; 3. A területi levéltárak fondjegyzékei; 16.); Oltvai Ferenc: A Csanádmegyei levéltár leltározása 1878-ban. Levéltári Híradó, 1957. 1—2. sz. 219.; Csanád megye levéltára, 1710—1950. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1984.

10 Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára Vili. 702.24. 594/1980.; Csanád megye levéltára, 1710-1950. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1984. 195-196.

36