Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
Fogalomtár a kötetben előforduló legalapvetőbb magyar levéltári szakkifejezések értelmezéséhez
JELZET A levéltári egység azonosítására alkalmas kód, amely számok, betűk, írásjelek és szóközök rendszeréből áll, és amely egy lévéltári egység esetében a legmagasabb levéltári szintből kiindulva - a levéltári vertikális tagolódásnak megfelelően - tartalmazza mindazon levéltári egységek kódjait, amelyekbe a levéltári egység beletartozik. A levéltári jelzetelés úgy történik, hogy az ország betűjeléből, a levéltár rövidítéséből, a legnagyobb levéltári egységből {fondfőcsoport, szekció) kiindulva az egységek vertikális tagolódásának megfelelően lefelé haladva sorban egymás után felsorolják mindazoknak a levéltári egységeknek a címét vagy nevét, amelyekbe a kérdéses levéltári egység tartozik. Végül eljutnak a legkisebb levéltári egységhez, az irathoz. A jó jelzet tehát a következő elemekből áll Magyarországon. Az ország neve: HU; a levéltár megnevezése (pl. MNL OL, MNL BeML); a szekció/ fondfőcsoport megnevezése; a /eve/tár/fondcsoport, a fond/állag, az irat (tétel, iktatószám) nevesítése. Ez magába foglalja a levéltári egység törzsszámát is. A jelzet megállapításához különféle levéltári segédletek állnak rendelkezésre. A helyesen feljegyzett jelzet segít abban, hogy a kutató egy adott iratot később is bármikor újra megtalálhasson. KÚTFŐ Többféle levéltári egység megnevezésére szolgáló kifejezés. Latinul fons/ fasciculus. Alapvetően a kisebb tárgyi egységek, egyedi ügyek iratait tartalmazó tétel, vagy az ügyirat neve. LAJSTROM Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült levéltári segédlet. Latinul registrumnak nevezik. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: jelzet, kor, tárgy, terjedelem. Rendszere az iratanyag tényleges rendjét követi. Nemcsak levéltárban készült, hanem az iratanyaggal egykorú lajstromok is léteznek. A lajtrom részletesebb adatokat tartalmaz, mint a mutató, de a mutatótól eltérően nem betűrendben, hanem a keletkezésük rendjében írja le az iratokat. LEVÉLTÁR Nagyobb terjedelmű levéltári egység. Olyan fondok csoportja, amelynek fondképzőit szervezeti kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyek fondképzői azonos jellegű szervek voltak, vagy amelyek korábban önálló levéltári intézmény őrizetében voltak. Levéltár és szekció/fondfőcsoport sok szempontból rokon fogalmak. Nagyobb levéltárakat az MNL OL-ban szekcióknak szokták minősíteni. Szervezeti alapon kialakított levéltár például a MOL II. főosztályának iratanyagában a Külügyminisztérium levéltára, mely a Külügyminisztérium és az alája rendelt külképviseletek iratanyagát foglalja magában. A MOL-nak több szekciója is van, amely egyetlen levéltárból áll. Ilyen például a Magyar kancelláriai levéltár, az Erdélyi kancellária levéltára és a Helytartótanácsi levéltára, vagy a vármegyék és a szabad királyi/törvényhatósági jogú városok levéltárai, amelyek a megyei levéltáraknál a IV. fondfőcsoportot alkotják. MUTATÓ Rendszere nem követi az iratanyag rendjét, hanem egy annak szubjektiven kiválasztott - például betűrendes, tárgyi, helyi és időbeli - szempontját tükrözi. Különösen az egykorú mutatók használatánál kell körültekintően eljárni, mivel a mutatók egykori készítői egészen más szempontokat vettek figyelembe a tárgyszavak megadásánál, mint azt a mai kutatók elvárnák. Ezért egy-egy témát több címszónál is érdemes keresni. 25
