Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Állag Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor 421. M. KIR. ÁLLAMÉPÍTÉSZETI HIVATAL (BERETTYÓÉIJ- 1890-1919 FALU, NAGYVÁRAD) IRATAI (-1950) Az 1877: XXIV te. alapján a megyei mérnöki állásokat 1877. december 31-ig meg kellett szüntetni. Helyette a központi hatalom a megyeszékhelyeken megszervezte az államépítészeti hivatalokat, amelyek hatáskörébe tartozott az állami utak építése, fenntartása és a törvény- hatósági utak építésének, fenntartásának ellenőrzése. 1912 után az út- ügyek mellett vámügyekkel és magasépítészettel is foglalkozott. A fond töredékesen megmaradt iratai irattípusok szerinti sorozatokban (körrendeletek, térképek, közúthálózati kimutatások, törzskönyvek) őrződtek meg. 1919 előtti adatokat csak a közúti törzskönyvek tartalmaznak. A közúti törzskönyvek kutatni évek, azon belül útvonalak és községek szerint lehet. 7—11. Közúti törzskönyvek 1890-1914. 431. A MÁV DEBRECENI ÜZLETVEZETŐSÉGÉNEK IRATAI 1889-1919 (-1960) A Magyar Államvasutak (MÁV) 1869-ben alakult meg, a területi irányítást ellátó üzletvezetőségeket pedig 1874-ben kezdték szervezni. A debreceni üzletvezetőség 1890-től működött, illetékessége általában a tiszántúli megyékre terjedt ki. Iratanyaga három állagra tagolódott: a.) elnöki és elnöki bizalmas iratokra, b.) ügyviteli iratokra és c.) a fegyelmi bíróság anyagára. Az elnöki és bizalmas iratok a politikai természetű és a katonai szállítmányokra vonatkozó ügyeket tartalmazták. Itt az elnöki iratokat sorszámosan irattározták, a bizalmas iratokat pedig az ügyviteli iratok száma alatt iktatták, de külön kezelték. Az ügyviteli iratok személyzeti ügyeket (pl. szolgálati táblázatokat), tovább a vasúti hálózat bővítésére, terület-kisajátításokra, beruházásokra, állomások építésére és a vasúti forgalomra vonatkozó iratokat tartalmaztak. Irattári rendszerük kútfős, tételszámos és irattári alapszámos volt. Az üzletvezetőség keretében fegyelmi bíróságot szerveztek, iratai külön állagban sorszámozottan, évkörök és betűrend szerint kerültek elhelyezésre. Ezek azonban nem tartalmaznak 1919 előtti iratokat. A fond állagainak kutatása mutatókönyvek alapján, továbbá amely évekhez nincs mutató, a kútfők iratainak egyenkénti átnézésével lehetséges. Ismert ügyszám esetén a sorkönyvek alapján állapítható meg az iratok alapszáma. a. ) Elnöki bizalmaz iratok 1890-1919 (-1944) 1-9. Elnöki iratok 1890-1919. 45—46. Elnöki iktatókönyv 1901-1919 (-1926). b. ) Ügyviteli iratok (1889) 1890-1919 (-1929) Ifin 2,46 73,40 5,68 66,84 215
