Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
d.) Reszeghy-féle hagyaték iratai33 20. sz. 1—4. Vegyes iratok 20. sz. 5-22. Nemesi családok betűrendbe gyűjtött iratai A-Zs-ig. Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifm Állag 458. BIHAR VÁRMEGYE EGYESÜLETI ALAPSZABÁLYAINAK 1900-1919 1,12 LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE (-1944) Az egyesületeket az alispán felügyelte, ő engedélyezte és ellenőrizte működésüket. Minden egyesület köteles volt az alapszabályából egy példányt benyújtani az alispánhoz, mivel az alispáni hivatal feladata volt az alapszabályok nyilvántartása. 8. Bihar vármegye központi egyesületeinek alapszabályai 1900-1919 (-1944). 459. BIHAR VÁRMEGYE VÍZÜGYI IRATAINAK LEVÉLTÁRI 1887-1919 1,96 GYŰJTEMÉNYE (1944) A megyében végzett vízügyi munkálatokról ún. vízkönyveket vezettek, amiket a vízügyi hatóság vezetőjeként az alispán őrzött, de másolati példányok kerültek a vármegyei levéltárba is. Az alispáni hivatal megszűnése után a vízkönyveket a vízügyi hatóság vette át használatra és további megőrzésre. Számos térkép, helyszínrajz gazdagítja a gyűjteményt, amelyekből képet kaphatunk a vármegye korabeli vízrajzáról, vízrendezéséről. Az anyag darabonkénti számozással ellátott, s egyenkénti áttekintéssel kutatható. 1-13. Vízügyi iratok 1887-1919 (1944). 14. Ua. 1887-1919 (1944) + szám nélküli iratok. 469. BIHAR MEGYE IZRAELITA ANYAKÖNYVI MÁSOD- 1842-1895 0,64 PÉLDÁNYAINAK GYŰJTEMÉNYE Az izraelita egyházszervezetek Bihar vármegyében sem működtek rendszeresen, ugyanis az izraelita vallású emberek egy-egy községben szétszóródva éltek és sem létszámuk, sem anyagi helyzetük nem tette lehetővé önálló szervezet/hitközség kialakítását. Bevett gyakorlat volt, hogy egyes községek körül nagyobb területi illetékességű hitközség alakult ki. Az emancipáció előtt állandósult anyakönyvi kerületek csak kevés helyen fejlődtek ki. Még abban sem volt egység, hogy melyik rabbi illetékes a környező község népmozgalmi adatainak nyilvántartására. Csak az 1880-as évek második felében szilárdult meg az izraeliták 33 L. még a IV. A. 12/d állagnál lévő Osváth-féle hagyatékot is. 210
