Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifin Állag A közgyűlés már csak az önkormányzati tevékenységgel kapcsolatos ügyekben döntött, az általános közigazgatási ügyek az alispán hatósága alá tartoztak. A közgyűlés elé kerülő ügyeket az állandó választmány készítette elő. Lényeges változást majd az 1929: XXX. te. hozott, ekkortól ugyanis a bizottság szervezetét, összetételét megváltoztatták. Ezután csak a bizottsági tagok 2/5-ét választották, 2/5-e volt virilista, 1/5-e pedig az érdekképviseleti szervezetek megbízottjaiból állott. A közgyűlési jegyzőkönyveket időrendben vezették. A kutatás a jegyzőkönyvek mutatóinak átnézésével folytatható. 1-120. Jegyzőkönyvek 1872-1919(1950). 121-162. Mutatókönyv 1872-1919(1939). Az 1871. december 28-i jegyzőkönyv 1168-1175 számig bekötve a IV. B. 253. fond 5. (1871. évi) kötetébe. 406. BIHAR VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1872-1919 120,49 (1950) A kiegyezést követően a törvényhozás az 1870: XLII. tc-ben szabályozta az alispáni hatáskört. Az alispán önálló, általános közigazgatási hatósági jogkört kapott, amely független volt a törvényhatósági bizottságtól, mint önkormányzati testülettől, de a hagyományoknak megfelelően az alispán alárendeltségi viszonyát is fenntartotta az önkormányzattal szemben. Az alispán a vármegye első választott tisztviselőjeként irányította a megyei közigazgatást, s emellett a miniszterek rendeletéit is végrehajtotta. A későbbiekben az 1886: XXI. te., majd az 1929: XXX. te. szabályozta az alispáni hatáskört. Az önkormányzati hatáskörben az alispán a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés határozatait hajtotta végre, az igazgatási hatásköre részben első, részben másodfokú volt. A legfontosabb elsőfokú hatáskörei az egyesületi, a sajtórendészeti, az útlevél, a vízjogi ügykörökben voltak, egyéb ügyekben a járási főszolgabírók és a községek határozatait bírálta fölül. A megyei közigazgatásban a hatásköre igen széleskörű volt, csupán a minisztériumoknak alárendelt szakhivatalok nem tartoztak a felügyelete alá. A fond 1919 előttről az alábbi állagokat tartalmazza: b.) Közigazgatási iratok 1872-1905 (1920-1944). Az iratanyagot 1908-ban átselejtezték az 1901. évvel bezárólag, s utólag irattári sorszámmal látták el az 1872-1901. között keletkezett iratokat. A mesterséges iratszámmal el nem látott iratokat külön csomókban helyezték el a rendezés során. Mivel a segédkönyvek (iktatók, mutatók) 1920 előttről nem maradtak meg, a levéltár az 1960-as éveket követően tárgyilag rendezte az 1872 és 1901 (1906) közötti iratokat, s a IV. B. 254. fondnál felsorolt ügyköröket alakította ki. Az állagban a kutatás az ügykörök, azon belül a tárgykörök alapján lehetséges. 202
