Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
16. Szám nélküli iratok abc rendben. Mutató a 4-16. rsz-ban lévő iratokhoz. 17. Nemességi perek mutatója 1816-1846. fi) Tiszti perek (Processus magistratuales) 1715-1848 7,99 A tiszti perek állaga az 1715-től kezdődő iratokat tartalmazza, melyekben a magánszemélyek vagy a közösség ellen elkövetett bűncselekmények tömege található. Minthogy mutató csak 1791-től 1848-ig áll rendelkezésre, az ügyiratokhoz darabszintű segédlet (tartalmi kivonat) készült. Maguk a később előkerült pertestek az alperes neve szerinti abc-rendben találhatók. 1-49. Tiszti perek No. 1-1256. 50. Tiszti- és bűnfenyítő perek mutatója 1791-1848. 51. Tiszti- és pénztári perek mutatója 1840 körül. 52. Tiszti perek. Alperesek betűrendjében rendezett számnélküli perek. Almássy-Sólyom. 53. Ua. Szabó-Várady. 54. Ua. Vas-Voschits. g.) Úriszéki iratok (Acta sedrium dominalium) 1763-1829 0,05 Az állagában a székelyhídi uradalom 1763-1829. évekből származó úriszéki jegyzőkönyvei találhatók időrendi sorrendben. A tanúvallomások között adatok található többek között a Faust legenda hatásáról Vértes községben az 1760-as évek végéről. 1. Iratok 1763-1829. Fondszám , Rsz. Fond/gyűjtemény, állag megnevezése, tartalma, nyelve Évkor Ifin Állag 7. BIHAR VÁRMEGYE RENDKÍVÜLI FENYÍTŐ 1739-1830 0,41 TÖRVÉNYSZÉKÉNEK (SEDES REVISORIA CAPTIVORUM) IRATAI A Rendkívüli Fenyítő Törvényszék tevékenysége, szervezete, irattári anyaga szorosan összefüggött magának a vármegye törvényszékének a felépítésével és munkájával. A leglényegesebb különbség az volt közöttük, hogy amíg a sedria bírói kara egy-egy időszakra azonos személyekből állott, addig a Rendkívüli Fenyítő Törvényszék tagjai esetenként változtak. Életre hívását a sedria ítéletei ellen benyújtott, vagy különböző alsóbb fokon tárgyalt ügyekben előterjesztett sérelmek elbírálása tette indokolttá. A bíróság nem állandó jellegű hivatalként, hanem időszakos testületi szervként fejtette ki munkáját. Végzéseik és ítéleteik jobbára megegyeztek a sedria állásfoglalásával. Bihar vármegye első ilyen természetű törvényszéki jegyzőkönyve 1739. június 1-ről maradt fenn. Nincs tudomásunk arról, hogy korábban 169
