Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
csatornázási, kútfúrási, vízlevezetési, belvíz lecsapolási, mederrendezési ügyeit foglalják magukba. A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség anyagában szintén találunk bihari vonatkozású iratokat. A MÁV Debreceni Üzletvezetőségének iratai (1890-1958) fontos közlekedéstörténeti forrásokat tartalmaznak. A jogszolgáltatás területi szervei közül a Tiszántúli Kerületi ítélőtábla hatáskörében állott a több megyére kiterjedő birtokperek, szerződési és adóssági perek és a nagyobb fokú tartozások elsőfokú elbírálása. A bihari községek az első világháború befejezéséig, majd a bécsi döntés után a második világháború végéig tartoztak a Nagyváradi Királyi Törvényszék illetékességébe. A levéltárban fennmaradt iratok között a tagosí- tási iratok, melyek 23 község birtokviszonyaiba enged bepillantást, a bécsi döntés után lebonyolított iratcsere kapcsán gazdagították az intézményt. A Debreceni Királyi ítélőtábla területéhez eredetileg a máramarosszi- geti és zilahi törvényszék is hozzá tartozott. Ez az illetékesség az első világháború után megszűnt. A Debreceni Királyi Váltótörvényszék iratanyaga jól hasznosítható, többek között a bihari területek kereskedelmének tanulmányozásakor. A testületek fondfőcsoportjában a céhek közül 12 idegen törvényhatóság területén működött céh (pl. nagyváradi és a szatmárnémeti) anyagát őrzi a levéltár. A Nagyváradi Gubacsapó Céh iratai 1598-ból, a Hentes Céhé 1768-ból, illetve 1799-ből maradtak fenn. Az árvízvédelem és folyamszabályozási munkák követhetők nyomon a Berettyó-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat, a Berettyó-Ivánfenék-Mesterszállási Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat, valamint a Körtöltésközi Belvízlevezető Társulat irataiban. A gazdasági szervek fondjai közül a Révi Uradalom iratai 1837-ből maradtak fenn. Az iratok kitérnek az uradalom minden bevételére, kiadására, a birtok fenntartásának, üzemeltetési költségeinek ismertetésére. A családok fondjai közül az Eszterházy család derecskéi uradalmához tartozó községek dominális bírói iratanyaga bár nagyon hiányosan maradt fenn, de sokoldalú, gazdag tematikai kutatást tesz lehetővé, így bepillanthatunk egy uradalom lakosságának életébe. A levéltári gyűjtemények közül a térképek gyűjteménye kéziratos, nyomtatott, katonai és kataszteri térképekből áll. A kéziratos térképállomány jelenleg 2156 darabból áll. Nyomtatott térképek 1772-től, katonai térképek 1890-től találhatók a levéltárban. Az oklevélgyűjtemény a debreceni, a hajdúkerületi, a Hajdú- és Bihar megyei oklevelekből tevődik össze. Az 1310-től fennmaradt 586 darab oklevélről egyedi karton készült. A pecsétnyomók és bélyegzők gyűjteménye megyei és városi hivatalok, közigazgatási szervek, különböző társulatok, egyesületek pecsétnyomóit és bélyegzőit tartalmazzák. A genealógiai táblák több Bihar vármegyei család leszármazását vezetik le, hiszen azok a nemesi birtokokkal kapcsolatos perek mellékleteiként készültek. A missilisek (1598-1865) családi és hivatali levelezéseket egyaránt tartalmaznak, így történeti forrásértékük vitathatatlan. A mikrofilmgyűjtemény elsősorban összeírásokról, népszámlálásokról készült, melynek száma megközelíti a 140 ezer darabot. Szendiné Orvos Erzsébet 140
