Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
tárgyú iratveszteségek.28 Gondatlan selejtezés okán 1952-ben Bihar megye tiszti főorvosának iratai 80%-ban pusztultak el. Nagyon hiányosan maradtak fenn a berettyóújfalui, a biharkeresztesi és a sárréti járás tisztiorvosának iratai. Bihar vármegye szociális felügyelőjének iratai (1945-1950) is hiányosak, ami nem véletlen, hiszen a szakszolgálatnál nem állt elegendő személyzet az iratok kezelésére. Alig maradtak fenn a biharkeresztesi, a nagylétai, a sarkadi és a sárréti járás szociális titkárai irataiból. Az államigazgatás felsőbb szervei közül bihari vonatkozású anyag a Nagyváradi Kamarai Igazgatóság iratanyaga (1785-1786), mely elsősorban az igazgatóság gazdászati és politikai-rendészeti ügyekben hozott határozatait tartalmazzák. A Tartományi Kerületi Biztosság, Debrecen iratanyagából (1741-1849) a hadsereg részleges kiegészítéséről, a hadiadó behajtásáról és az élelmezés megszervezéséről olvashatunk, melyekkel a kerületi biztos foglalkozott Bereg megyétől Arad megyéig terjedően. Nagyon töredékes a Nagyváradi Kerületi Császári Királyi Főispán iratainak (1850—1852) fondja. A nagyváradi kerületbe tartoztak a Tiszántúl keleti megyéi is, a megmaradt iratok azonban Észak- és Dél-Bihar megyei vonatkozásúak csupán. A megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok sorába tartozik a hajdúkerületi, a Hajdú megyei és a Debrecen városi fondok mellett a Bihar megyei fondok iratanyaga is. Kiemelkedő forrásértékű ezek közül Bihar Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratanyaga, ezen belül a jegyzőkönyvek sorozata. Sajnos az 1704-1711. évek kötetei hiányoznak. Bihar megye II. József-féle köz- igazgatásának iratai csak az 1786-1790-es évekből maradtak meg: ügyviteli jegyzőkönyvek, tematikus rendben elkülönített ügyviteli iratok, valamint úrbéri iratok. Bihar vármegye főispánjának elnöki iratai teljesen hiányoznak, de töredékesen maradtak meg az általános iratok is, melyek csupán pályázatokból állnak, ezek alapján azonban a megyei alkalmazottak társadalmi összetétele is figyelemmel kísérhető. Az alispánoknak a vármegyei közigazgatásban betöltött fontos szerepéről tanúskodnak az alispáni iratok, melyekből közigazgatási, igazságszolgáltatási és gazdasági ügyekről is olvashatunk. A megyei törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei 1871-től néhány év kivételével megvannak. Meg kell még említeni Bihar vármegye adószedőjének és a Számvevő Törvényszékének iratait. Bihar Vármegye Törvényszékének iratai mellett Bihar Vármegye Rendkívüli Fenyítő Törvényszékének (1739-1830) jegyzőkönyvei is megtalálhatók a levéltárban, amelyekben számtalan perújrafelvételről olvashatunk. AII. József-féle törvényszék átvette a vármegyei sedriák hatáskörét és a Bihar vármegye területén működött úriszékek büntető joghatóságát. A fennmaradt iratok ügyviteli iratok, pertestek és peren kívüli eljárás iratai. A vármegyei tisztviselők és ügyvédek után maradt iratok gyűjteménye (1783-1848) a feudális vármegyei közigazgatásnak, valamint a polgári büntetőperes eljárásnak tartalmilag és levéltári szempontból is fontos forrásai. A nemességi iratok levéltári gyűjteménye több állagra bomlik, ezek közül a legnagyobb jelentőségű együttes a nemesi összeírások állaga. Bihar vármegye járási szerveinek iratai 1790-től maradtak fenn, s tükrözik a járási beosztás többszöri módosítását. Bihar megye felekezeti anyakönyveinek másodpéldányai 1828-tól kezdve találhatók meg a levéltárban egészen 1895-ig, amikor az anyakönyvezést a törvény állami feladattá tette. A társadalom-, illetve a természettudományos kutatások számára fontos forrásokat manapság a családkutatók forgatják a legszívesebben. Bihar Vármegye Levéltárának iratai a levéltárnak, mint vármegyei hivatalnak az iratanyagát ismerteti. Az államigazgatás területi szerveinek irataiból a Bihar és Hajdú vármegyei Földmérési Felügyelőség iratai kataszteri nyilvántartásokat tartalmaznak. Adatokat szolgálatnak a földbirtokok állományára, a birtokosok személyére, a tagosítások folyamatára és a kataszteri tiszta jövedelmekre. A fond gyüjteményjellegű, kialakításakor nem voltak tekintettel a korábbi közigazgatási szervezetre, hanem a községeket — akár Hajdú-, akár Bihar megyeiek voltak azok - abc sorrendben vették számba. A fond végén önálló állagként az egész megyére, vagy a becslőjárásra vonatkozó iratok kaptak helyet. Az egyes községek anyagában a kataszteri felméréseken kívül kataszteri térképek is találhatók, melyek a település rendjének és szerkezetének tanulmányozásánál felbecsülhetetlen értékű adatokat nyújtanak. A Debreceni Erdőigazgatóság iratanyaga viszonylag nagy teijedelmű, benne a Hajdú- és Bihar megyékben fekvő erdőségek üzemeltetésének nyilvántartásai. A nyilvántartások a múlt század végéig nyúlnak vissza, mert az erdőigazgatóság begyűjtötte a működése kezdetét megelőző erdőgazdálkodási tervek egy részét is. A vízügyi igazgatásra vonatkozóan nyújt tájékoztatást a M. Kir. Kultúrmérnöki Hivatal, Debrecen anyaga (1886-1948), melynek illetékessége nemcsak Hajdú, hanem Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyékre is kiterjedt. Az iratok mindezeknek a területeknek öntözési, 28 A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976. 102. 139
