Á. Varga László (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 17. Békés-, Bihar-, Csanád-, Szatmár vármegyék, Kővár-vidék levéltárai és egyéb magyarországi levéltárak fondjai. Repertórium (Budapest - Bukarest, 2017)
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
A hajdúvárosok levéltárainak iratállományáról 1881-ben kapunk először vázlatos információt.12 Hajdúvárosok Haj dúböszörmény Legrégebbi irat Összefüggő iratok Jegyzőkönyek Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúhadház 1609 1716 1609 1606 1699 1722 1716 1701 1716 1712 1701 1749 1699 1629 1712 Hajdú megye megalakulásakor a hajdúkerületi levéltár anyagát az 1876-ban megalakult Hajdú megyei levéltár vette át, melynek vezetésére a kerület megbecsült levéltárosát, Gál Sándort kérték fel. Hajdú megye az 1876:33.tc. rendelkezése értelmében alakult meg. A megye központi tisztviselőinek sorában 12. helyen a levéltámok állt, tehát szorosan beletartozott a megyei közigazgatási apparátusba.12 13 A levéltámok feladata ekkor az volt, hogy a beérkezett ügydarabokat előiratozza és vezesse a nyilvántartásokat. Ezen felül a központi árvaszék irattárát is a vármegyei levéltámok kezelte. A megnövekedett feladatok ellátásra az alispán 1889-ben levéltári segédállást is létesített.14 Az I. vh. nem károsította a levéltári anyagot, a román megszállás viszont nyomot hagyott a községek levéltáraiban. A levéltár anyaga az 1928. évi helyzetelemzés szerint az alábbi típusokra oszlott: a. privilégiális okmányok 1605-től, b. jegyzőkönyvek 1694-től, c. közigazgatási iratok 1713-tól, d. polgári perek iratai 1736-1826, e. büntető perek iratai 1794—1826.15 A kapitalista korra vonatkozóan Hajdú megye és Debrecen város közös főispánjának iratai biztos támpontot nyújtanak a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés tanulmányozásához. Az elnöki iratok igen hiányosan maradtak meg, de hiányosak a közigazgatási iratok is. Hajdú megye és Debrecen város főispánjának általános közigazgatási iratai több év kihagyással 1876 és 1918 (1950) közötti időkből állnak a kutatók rendelkezésére. A megye törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei az 1876-1918 (1941). évekből maradtak meg. Teljesnek mondható az alispáni iratok sorozata. AII. világháború végén a megyei levéltár anyagát minisztériumi utasítás alapján két vagonba rakták és a Dunántúlra menekítették. A menekítés miatt az iratok nagy része elpusztult, összekeveredett. Az iratanyag rendezésére szakemberhiány miatt sokáig nem is került sor. 1944. október 21-én Herpay Gábor vármegyei főlevéltárost nevezték ki például a megye alispánjává, így ő nem tudott e vezető tisztség miatt a levéltárban dolgozni. Mikor ismét visszakerült a levéltárba, betegsége nem engedte az intenzív munkát. 1950-ig nem is történt jelentős rendezési munka, csak alkalmanként osztottak be egy-egy feleslegessé vált tisztviselőt elbocsátásig, aki így természetesen nem törődött a levéltárral. A levéltár vezetésének megnyugtató megoldását az jelentette, amikor dr. Kolléga Tarsoly Sándort kinevezték a megyei levéltár vezetőjének.16 A Belügyminisztérium 1950-ben elrendelte, hogy Bihar Megye Levéltárát Berettyóújfaluból szállítsák Debrecenbe, és helyezzék el a Hajdú Vármegye Levéltárában.17 A bihari anyag fogadása ezek után szükségessé tette Hajdú Vármegye Levéltárának rendezését. Az átköltöztetés a megyei levéltár új helyiségébe 1950 augusztusára történt meg. Ekkorra alakult ki a Hajdú-Bihar Megyei Közlevéltár. Debrecennek ugyanakkor külön levéltára volt, a Debreceni Városi Közlevéltár Komoróczy György vezetésével. A debreceni és a két megyei levéltár anyaga 1950 decemberében hozzávetőleg 1800 ifin volt. Ez a törzsanyag feudális kori, de legfeljebb az 1930 előtt keletkezett iratokból állt. Az államosítás lehetővé tette, hogy a levéltárak begyújtsák a városi és községi önkormányzatok, az állami érdekeltségű gazdasági és állami szervek történeti értékű 12 Pauler Gyula: Adatok megyei levéltáraink ismertetéséhez. Századok, 1881.402-410. 13 MNL HBML IV. B. 902/a. 1. 195/6017/1877. 14 MNNL HBML IV. B. 90/a. 4. 189/5752. 15 MNL HBML IV. B. 905/b. 198. 1395/1928. 16 MNL HBML XXXII. 4/b. 1. 1950. december 4. Reszeghy Lajos megbízott vezető átadta az ügyeket. 17 BM 1.610-2/III/1950. II/1. sz. rendelet. 134
