Pál-Antal Sándor (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 12. Maros megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Előszó
ELŐSZÓ A magyar-román levéltári együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza, melynek során sok hasznos szakmai program valósult meg, főleg tapasztalatcserék a levéltáros kollégák részére, illetve iratanyagok kölcsönös feltárása és mikrofilmezése. Az együttműködés ezen formái 1989 után esetlegessé váltak, annak ellenére is, hogy a két ország Levéltárai 1996-ban és 2007-ben is együttműködési egyezményt kötöttek. Ebben az időszakban a levéltáros egyesületek közötti, helyi és központi szintű kapcsolatok voltak gyakoribbak. Mindkét fél szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő vállalkozás csak a 21. század első évtizedének végén fogalmazódott meg a magyar levéltáros szakma részéről. Első lépésként, 2009 novemberében a Magyar Levéltárosok Egyesületének és az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának vezetői tették tiszteletüket Bukarestben, Románia Nemzeti Levéltárában. Ezen megbeszélést követően az utóbbi évtizedek román-magyar levéltári együttműködésének, illetve magyar-román kulturális kapcsolatainak legfontosabb mérföldkövéhez érkeztünk el. Mérföldkőhöz, mivel kezdetét vette több évszázados közös múltunk levéltári forrásainak fond-, állag- és sorozatszintű feltárása, megteremtve ezáltal a lehetőséget a tágabb értelemben vett Erdély történelmének mélyrehatóbb kutatására, értelmezésére, nem csak a történész és levéltáros szakma, hanem minden érdeklődő számára. Az előkészítő munka első fontos állomása az a 2010. március 11-12-én, Marosvásárhelyen megtartott szakmai összejövetel volt, amelyen a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, a Magyar Levéltárosok Egyesületének és az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának elnökei egyeztettek Románia Nemzeti Levéltárának és Románia Nemzeti Levéltára Kolozs és Maros megyei hivatalának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen tisztázták az együttműködés alapelveit: az iratanyag feltárásának és megjelentetésének ütemét, illetve olyan szakmai kérdéseket, amelyek a munka 2011. évi megkezdésének lehetőségét sugallták. Az együttműködés tető alá hozására végül is 2011. július 13-án, Gyulafehérváron, Erdély ősi közigazgatási és kulturális központjában kerülhetett sor. Az együttműködési egyezmény Románia Nemzeti Levéltára, valamint a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Levéltárosok Egyesülete között jött létre. Az aláíró felek vállalták, hogy a romániai levéltárakban 1918/1919-ig keletkezett erdélyi vonatkozású fondokról, állagokról, sorozatokról és gyűjteményekről, illetve a Magyarország e tekintetben meghatározó levéltáraiban (a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, a Vízügyi Levéltárban, a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Csongrád Megyei Levéltárakban) található erdélyi vonatkozású fondokról, állagokról és sorozatokról részletes jegyzéket készítenek és azokat kölcsönösen lefordítják. A középtávú együttműködés keretében a felek kinyilvánították: kiemelt feladatnak tekintik a fondjegyzékek kétnyelvű, ún. bilingvis kiadását, hogy a romániai és magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó iratanyagok jegyzéke minél hamarabb eljusson a célközösséghez, a kutatókhoz. A két ország levéltárosaiból egy 5-5 főből álló operatív bizottság alakult, élén a két nemzeti levéltár főigazgatójával, amely évente két alkalommal, egyszer Romániában, egyszer pedig Magyarországon egyeztette a megállapodás részleteinek alakulását, az együttműködésben vállalt feladatok megvalósulását. Ezeken a találkozókon még az elsőre igen-igen távolinak tűnő álláspontokat is mindig sikerült összhangba hozni, elfogadható/vállalható kompromisszumokat kötni. Az együttműködés eredményeként várhatóan 21 kötet lát napvilágot. Ebből 17, a megyék betűrendjében szerkesztett kötet, az Erdélyben keletkezett 1918/1919 előtti levéltári dokumentumokat, míg 4 kötet a Magyarországon őrzött erdélyi vonatkozású levéltári forrásokat öleli fel. Minden kötethez bő tartalomjegyzék, fond- és állagmutató, valamint helynévmutató tartozik. A két ország levéltárügyét, valamint az adott kötetben található levéltári anyag ún. témacsoportok szerinti bemutatását, továbbá az iratanyag feldolgozottságát részletes Bevezető ismerteti. A román levéltárügy átfogó bemutatása az 1-es számú, Fehér (Alba) megyére vonatkozó kötetben jelenik meg, a többi kötetben ennek rövidített változata olvasható majd. A magyar levéltárügy teljességre törekvő történetét bemutató tanulmány a Magyar Nemzeti Levéltár és az ún. szaklevéltárak iratanyagát tartalmazó kötet első részében jelenik meg. Minden kötet tartalmaz útmutatót, amely az összeállítás szempontjaival, a rövidítések feloldásával ismerteti meg a használót. A Romániában található erdélyi anyagok egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó részét az egyházi anyakönyvi gyűjtemények jelentik. Az anyakönyveket községenként, azon belül pedig a felekezetek sorrendjében, a Gyűjtemények fejezet végén közöljük. Reméljük, a kötetek hasznos segédeszköznek bizonyulnak a családtörténet-kutatók számára, akik gyakran forgatják majd azokat. 5
