Guseth, Klara - Buciuman, Ana-Maria - Varga Zsolt (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 11. Máramaros megye (Budapest - Bukarest, 2015)
Bevezetés - 3. A főbb iratképző szervek és levéltáraik
majd a 16. század végétől választása után folyamatosan gyarapodtak. A jegyző feladata a hivatali ügyintézés, a megyegyűlési jegyzőkönyvek vezetése és a megye iratainak őrzése volt. Máramaros vármegyének aló. században már létezett irattára (1577).20 A vármegyei levéltárakat a LXXIII: 1723 te. életbe lépésekor szervezték meg. A törvény a megyegyülé- sek, törvényszékek megtartására, a rabok elhelyezésére és a megye iratainak őrzése céljából állandó székházak építését vagy megszerzését tette kötelezővé. Ezek az előírások Máramarosban már a törvény megjelenése előtt teljesültek, mivel már 1692-ben felépült a Megyeháza, melyben két, külön irattári célokra berendezett helyiséget is elkülönítettek. Lassan nagyobb mennyiségű iratanyagot tartalmazó levéltárak alakultak. Főleg azután, hogy 1729-ben a megyei törvényszékek előtt lefolyt perek iratainak évenkénti levéltárba adását törvény rendelte el. Emellett a jogszabály arra kötelezte a volt megyei tisztviselőket, hogy a megyei közügyeket érintő, s náluk maradt iratokat adják át a levéltárnak. A jegyző szerteágazó feladatai miatt egyre kevésbé volt képes gondját viselni a növekvő levéltárnak, ezért a 18. század második felében a megyék többségében külön levéltámoki állást szerveztek, II. József pedig külön megyei lajstromozói állások szervezését írta elő.21 Máramaros vármegye levétárának állapotáról is a 18. század második feléről ismertek az első adatok. A Helytartótanács 1772. június 19-ei 4164. számú rendeletére a vármegye főispánja azt jelentette, hogy a vármegyében nagy a fejetlenség és a levéltár is rendelten, mert a tisztikar nem akar dolgozni. A főispán mindezekre tekintettel a főjegyzőt felfüggesztette, az alispánt pedig lemondatta. (Sajnos az ország többi megyéjében sem volt jobb a helyzet.)22 A raktározási feltételekre vonatkozó első információ Máramaros esetében 1781-ből származik, ekkor az iratokat egy kis helyiségben a megyeszékhelyen, a Pretoriális Házban tárolták. Később (1834), az új pretoriális házban három helyiséget különítettek el irattári célokra, ahol valószínűleg a szomszédos börtönfalakból kiáradó nedvesség miatt, az iratok elkezdtek gombásodni. A börtönök áthelyezése és a falak újravakolása után a helyiségek majdnem másfél évszázadig megfelelő tárolási körülményeket biztosítottak az iratok számára.23 Idővel, amint az egy 1880-as levéltámoki jelentésből kiderül, a tárolási hely szűknek bizonyult.24 A vármegye levéltára szempontjából 1786-os év egy újabb fontos mérföldkő volt. Ekkor ugyanis a jogszolgáltató szerveknek a vármegyei apparátusról való leválasztására került sor, s ezt követően a megye jogi iratait a közigazgatási iratoktól elkülönítették és külön repertóriumokkal látták el. Természetesen meg kell említeni Mária Terézia 1768 augusztus 17-i pátensét is, mely a vármegyei levéltárnak a megye jegyzője általi rendezését és az iratok nyilvántartását írta elő. Ezek a rendelkezések több, viszonylag értékes információval szolgálnak a vármegyei levéltárról, említést tesznek az 1717-es tatárjárás idején megsemmisült „régi iratokról”, rendezetlen, vagy a régi vármegyei méltóságok tulajdonában levő iratokról, melyek mind negatív hatással vannak a nemességet bizonyító vagy a nemesi minőséget ellenőrző ügyekre, perekre.25 Elismerésre méltóak Matkovits Imre aljegyző 1780-tól a régi iratok lajstromozója,26 Mihály Gavrilă, Apsai Mihályi János dr. édesapja, az ambiciózus vármegyei levéltámok (1831-1833), Petrovay György, a kiváló genealógus és a vármegye, később Máramaros Megye Kormánybiztosi Hivatala sok más levéltámoka (pl. Bârlea loan, Joody Pál), és nem utolsósorban a Máramarosi Nemzeti Levéltár levéltárosai (Balogh Béla, Oszóczky Kálmán, 20 Căpâlnean Vasile, Balogh Béla, Oszóczki Kálmán, Sabău loan, Schrek László: îndrumător în Arhivele Statului Judeţul Maramureş. Bukarest, 1974, 24. 21 L.: Levéltári Kézikönyv. Osiris Könyvkiadó/Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2009, 288-289. 22 Ulésy János: A magyar levéltárak állapota 1772/1774-ben. Századok 37 (1903/8.) 740. 23 Balogh Béla: Arhiva Comitatului Maramureş până în anul 1849. Revista Arhivelor Cluj, 1998, 4, 1-2 sz., 71-72. 24 Balogh Béla: Máramaros megye levéltárügyének alakulása 1918-ig. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára, Kolozsvár, 2003, 25. 25 Balogh Béla: Arhiva Comitatului Maramureş până în anul 1849. Revista Arhivelor Cluj, 1998,4, 1-2 sz., 63-66. 26 Acta politica, Acta judicialia, Acta productionalia, Rebus miscellaneis - 1665-1779 közötti időszakban képzett, két kötetes közös repertóriummal ellátott iratok. 13
