A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1968
Kazincbarcika, 1968 • Rendelet - Szomszédjogok rendezése (578 mm x 844 mm)
RENDELETI a szomszédjogok rendezéséről Szomszédjogokat érintő rendelkezéseket az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 101-106 §., valamint az 1960. évi 11. sz. tvr. (Ptke) 20-21 §. tartalmaznak. A Ptk. 106. §., valamint a Ptke 21. §. lehetőséget biztosít arra, hogy tanácsi rendelet a szomszédjogok keretébe tartozó jogviszonyokat a Ptk. rendelkezéstől eltérően is - szabályozhassa. A helyileg adódó problémák az ilyen irányú szabályozást szükségessé teszik. Ezért Kazincbarcika Város Tanácsa meghozta a következő tanácsrendeletet: _(196'»fe8 2i Kazincbarcika Város Tanácsának 3jl9«:*8. számú 1. §• Kerítés létesítése (1) Megfelelő városkép kialakítása érdekében az építési hatóság a beépített telek tulajdonosát köte-> lezheti telkének körülkerítésére. (2) Kötelező kerítésépítés esetén a telektulajdonos telkének a közterülettel határos oldalán, továbbá - a lakóház utcai frontjával szemben álló irányából nézve - a telek jobb oldalán, valamint - ehhez csatlakozóan - a telek hátsó oldalának felén köteles a kerítést megépíteni. (3) Az építési hatóság kerítésépítést elrendelő határozatában a kerítés megépítésére köteles határidőt megjelölni és a határidő betartását a helyszínen ellenőrizni. Amennyiben a kötelezett a határozatnak nem tesz eleget, az építési hatóság az 1957. évi IV. tv. 77. §. alapján 1000 Ft-ig terjedő végrehajtási bírsággal sújthatja. (4) Mind kötelező, mind önkéntes kerítésépítés esetén a tulajdonos - a vonatkozó építésügyi rendelkezéseknek megfelelően - köteles építési engedélyt kérni és az építési munkát az építési engedélyben foglalt előírások figyelembevételével végezni. (5) A keritést az annak létesitésére kötelezett telek- tulajdonos köteles megfelelően karbantartani. A megfelelő karbantartás elmulasztása esetén a tulajdonost az épitési hatóság a kerités helyreállitá- sára, ill. megjavítására - megfelelő határidő meg- állapitása mellett - határozatban kötelezheti. Ha a kötelezett a határozatot nem hajtja végre, vele szemben a (3) bekezdésben leirt bírságolási eljárást kell alkalmazni. 2- §• Földtámasz biztosítása (1) Ha a tulajdonos ingatlanán olyan tevékenységet kíván végezni, amelynek következtében a szomszédos épületet a szükséges föld támasztól megfosztaná, vagy a földtámaszt meggyengítené, az eredeti földtámaszt pótló megfelelő rögzítésre, valamint a szomszédos épület statikai biztonságát érintő munkák elvégzésének módjára vonatkozóan az érdekelt feleknek előzetesen meg kell állapodniok. (2) Az (1) bekezdésben, megjelölt megállapodás hiányát csak jogerős bírósági Ítélet pótolhatja. (3) Ha a tulajdonos az (1) bekezdésben megjelölt munkát az ott megjelölt megállapodás, ill. megállapodást pótló jogerős bírói ítélet nélkül megkezdené, ellene a birtokvédelemre vonatkozó rendelkezések szerint (Ptk. 191 §.) indítható eljárás. (4) Ezen szakasz rendelkezései az építéssel kapcsolatos egyéb jogszabályi előírásokat (építési engedély kérése stb.) nem érintik. 3. §. Élő fák telepítése. Gyümölcsszedés. (1) A tulajdonos élő fák telepítését a telekhatártól olyan távolságban eszközölheti, hogy a kifejlődő fa a szomszéd telek tulajdonosát a telek megfelelő használatában ne gátolja. Ez a telekhatártól számított minimális távolság: 1. BELTELKI (lakóházhoz tartozó kert) telepítés, vagy ültetés esetén : a. szőlő, szeder, bokornövények (köszméte, rihizke, málna) a szomszéd telekhatárától (mesgye) 0,8-1 m. b. törpe gyümölcsfáknál (törpe alacsonyba oltott alma, körte) 2 m. c. meggy, szilva, kajszi, mandulafánál 3 m. d. cseresznye, dió és minden egyéb fát lehet csak ültetni 8 méterre. A távolságok legkissebb távolságok, amelyeket a telepítő feltétlenül köteles betartani. 2. KÜLTERÜLETI, VAGY ZÁRTKERTI telepítés, felújítás, pótlás esetén : a. dió és gesztenye 7 m. b. cseresznye 5 m. c. alma, oltott eper 4 m, d. körte és meggy 3,5 m. e. kajszi és mandula 3 m. f. szilva 2,5 m. g. bokor alakú törpe alma és körte, birs naspolya, som és mogyoró 2 m. h. őszi barack 1,5 m. i köszméte és ribizke fánál, ill. bokornál 0,6 m. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt minimális távolságon belül a tulajdonos élőfa telepítését csak az érdekelt szomszéd telektulajdonos hozzájárulásával végezheti. (3) A föld (telek) tulajdonosa a földjére át hajló ágakról a gyümölcsöt leszedheti, s az így leszedett, valamint a földjére lehullott gyümölcsöt megtarthatja. A fa tulajdonosa jogosult a szomszéd telekre áthajló ágakat bármikor levágni és eltávolítani. A fa tulajdonosával történt előzetes megállapodás e.-etén erre az érdekelt szomszéd telektulajdonos is jogosult, és ez esetben a levágott ágakat megtarthatja. (5) A szomszéd telek tulajdonosa felhívhatja a fa tulajdonosát a telkére átnyúló ágak, gyökerek eltávolítására, ha ezek a föld (telek) rendeltetésszerű használatában őt gátolják. A felhívás eredménytelensége esetén azokat ő is levághatja és megtarthatja; ha azonban ezek eltávolítása ellen a fa tulajdonosa azzal az indokolással tiltakozik, hogy az a fa fennmaradását veszélyeztetné, úgy az ágak, gyökerek eltávolítását a szomszéd telektutajdonos csak abban az esetben eszközölheti, ha - kérelmére - erre őt az igazgatási osztály - a mezőgazdasági szakigazgatási szerv véleményének meghallgatása után meghozott határozatban - feljogosítja. (6) Az (5) bekekezdésben megjelölt eljárás során a a mezőgazdasági szakigazgatási szerv úgy nyilatkozik, hogy az áthajló ágak, gyökerek levágása a fa fennmaradását veszélyezteti és a fa kipusztulása esetén annak tulajdonosát nagyobb anyagi kár éri, mint az áthajló ágakkal, gyökerekkel kapcsolatosan előadódható kártétel,, ez esetben az igazgatási osztály köteles az ágák, gyökerek levágására való feljogosítás iránti kérelmét elutasítani és a fa tulajdonosát az áthajló ágak, gyökerek által okozott kár megtérítésére kötelezni. A térítési összeg megállapítása előtt a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől a kár összegére vonatkozólag szakvéleményt kell kérni. (7) A szomszéd telek tulajdonosa az áthajló ágak, gyökerek által okozott károk megtérítését - megegyezés hiányában - az (5) és (6) bekezdésekben leírt eljárás keretén kívül csak bíróság előtti eljárásban igényelheti. 4 §. Átjárás biztosítása (1) Ila a tulajdonos ingatlanát közútról csak a szomszédos ingatlanon át tudja megközelíteni, a szomszédos ingatlan tulajdonosa kötelest részére - kártérítés ellenében - ingatlanán átjárás engedélyezni. Beltelki ingatlan esetében gyalogos, kültelki ingatlan esetében szekérrel való átjárást kell bitosítani. (2) Ha az (1) bekezdésben körülírt esetben az érdekelt felek közös megegyezésre jutni nem tudnak, bármelyikük jogosult a vitás kérdés eldöntése érdekében az igazgatási osztályhoz fordulni. Ez esetben az igazgatási osztály az átjáró út helyét az út használatának módját és a használatért fizetendő kártérítés összegét beltelki ingatlan esetében az az építési, kültelki ingatlan esetén a mezőgazda- sági szakigazgatási szerv meghallgatása után meghozott határozatában állapítja meg. (3) Kisajátítást elrendelő, vagy tulajdonközösség megszüntetését engedélyező határozatában az illetékes szakigazgatási szerv köteles a megmaradó, vagy újonnan létesülő önnálló ingatlanok megközelíthetőségét az előző bekezdésekben rögzített elveknek megfelelően biztosítani. 5. §. Építési munkák végzése szomszédos telken (1) OLyan építési munkák végzésére, ahol a munka csak a szomszédos telekre való belépés, annak ideiglenes igénybevétele útján volna végezhető, az építési hatóság építési engedélyt csak abban az esetben adhat, ha a kérelmező az érdekelt szomszédos telek tulajdonosáruik hozzájáruló nyilatkozatát kérelméhez mellékeli, (2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilatkozat jogerős bírói ítélettel pótolható. (3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt feltételek mellett kiadott építési engedély alapján eszközölt építési munkavégzést az érdekelt szomszéd telektulajdonos akadályozná, az építtető az építés és közlekedési osztálytól kérheti az építési munka zavartalanséigá- nak kikényszerítését. Ilyen esetben az építés és közlekedési osztály az építkezést akadályozó személyt 1 000 Ft-ig terjedhető végrehajtási bírsággal súlythatja [1957. évi IV. tv. 77 §.J A bírságolás hetenként megimételhető mindaddig, amíg a meg- birságolt személy jogsértő magatartásával fel nem hagy. 6. §. Tulajdonosi jogok gyakorlása társadalmi tulajdonban lévő ingatlan esetében Társadalmi tulajdonban lévő ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat — ha egyéb jogszabály másként nem intézkedik — mind e rendelet végrehajtása keretében, mind egyéb vonatkozásban az ingatlan kezelésével megbízott szerv (vállalat, stb.) gyakorolja. Ha ilyen nem lenne, úgy ezeknek a jogoknak a gyakorlása belterületen az építési, külterületen a mezőgazdaság gi szakigazgatási szerv feladatkörébe tartozik. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 7. §. Az építés és közlekedési osztály, valamint egyéb szakigazgatási szerv jelen rendelet végrehajtása körében folytatandó eljárásra — amennyiben a rendelet eltérő szabályozást nem tartalmaz — az államigazgatási eljárás általános szabályai tárgyában meghozott egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 8. §. E tanácsi rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kazincbarcika, 1968. március 18. Jancsurák Barnabás s. k. Csikós Istvánná s. k. vb. titkár vb. elnök Fk. Jancsurák Barnabás t Borsod megyei Nyomdaipari V. Ózd 7 68.4034 Fv. Balasy J.
