Református gimnázium, Miskolc, 1943

3 Az iskola története Alapítása a miskolci egyházközség megalakulásával egyidőben 1560 körül történt. Az iskola ügyeit eleinte a tiszta református város közgyű­lése, 1735-től az egyháztanács, 1796-tól az iskolatanács (igazgatótanács) intézte. A város telkén és költségén emelt első iskolaépületet az egyház­tanács közadakozásból ismételten bővítette (jelenleg múzeum). Mostani épülete új telken államsegéllyel épült 1896-ban. Az iskola főhatósága először a Borsod-Gömöri egyházmegye, 1745-től a tiszáninneni egyház­kerület. 1829-ben lyceummá lett. 1863/64-ben az egyházkerületi tanterv bevezetése után (8 osztály, 8 tanár) megkapta az érettségi vizsgálat tar­tásának jogát. Az 1841-ben megalakult „önképző társulat"-ot Lévay József Kazinczy Kör néven 1859-ben újjáalakítottal. 1774-ben alumneum, 1871-ben alapítványokból és adományokból tápintézet létesült. 1939-ben megnyílt az internátus. 1940-ben a Budai József-alap megteremtésével megindult a falusi tehetségmentés. Az 1924-i középiskolai törvény alapján az 1924 :XI. tc. életbelépte­téséig reálgimnázium volt. A tanév története Iskolánk és a háború. Nemzetünknek a világküzdelemben való erő­teljesebb részvétele s városunk exponáltabb helyzete miatt iskolai éle­tünk is jobban érezte az idén a véres vihar szelét. 1. Öreg diákjaink közül Bartha Andor százados 1943. novem­ber 19-én a keleti harctéren hősi halált halt. 1921—29-ig végezte gim­náziumi tanulmányait. Kormányzói elismerése és más kitüntetései, hősi önfeláldozása százada élén a bizonyságok, hogy Alma Materünk kifo­gástalan jellemű, nagyon komoly és igen lelkiismeretes, jeles növendéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom