Református gimnázium, Miskolc, 1936

pett életbe, 1871-ben az iskola mellé kisebb méretű tápintézet állíttatott, a tanári állások száma az 1883-i XXX. t.-cikk végrehajtása folytán létesült államszerződés értelmében az igazgatóval, a ref. vallástanárral és a tornatanítóval együtt 13-ra emelkedett. A tanárok közül ötöt nevezett ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az iskola államsegélye először volt 30.000 K, 1918-ban 48.000 K. A szerződés szerinti államsegélyezés 1919 után megszűnt, miután az államsegély koronaértékben megállapított összege nem valorizáltatott. Részben ennek helyére lépett a tanári fizetéskiegészítési államsegély, mely éveken át iskolánkban a. fizetés és családi pótlék 92 százalékát tette ki. 1930 július 1-től ez a segély 86 százalékra szállíttatott le, 1932 július 1-től pedig 76 százalékra. Már a XVII. században a nagyobb deákok templomi, temetési és iskolai szolgálatokat végeztek, ezért az iskolában lakást, a város polgáraitól pedig élelmezést kaptak. Az iskolában az első deák, a szenior felügyelete alatt voltak. Ez a közellátása az ú. n. togátus diákoknak 1771-ben megszűnt s 20 tanuló részére alumneum (főzőház) állíttatott fel, de ez 1786-ban szintén megszűnt s azután egészen 1848-ig az alumnus diákok alapítványokból és önkéntes adományokból havi fizetést kaptak élelmezés helyett. A tanulók számáról való jegyzékek néhol hiányosak. 1765-től 1797-ig terjedő időben, ama 15 év alatt, melyről feljegyzés van, volt 6169 tanuló, tehát évente átlag 411. Az 1812. évtől 1852-ig, 40 éven át volt 18.107 tanuló, tehát évi átlagban 453. Ezekbe az elemi és bölcseleti osztályok is beleszámíttattak. Innen kezdve a 8 osztályúvá lett gimnázium növendékeinek száma különösen azóta emelkedett, amidőn az iskola az érettségi vizsgák tartását 1863-ban megkezdte; 1884-től 1937-ig, 54 év alatt volt 26.148 tanuló, évi átlagban tehát 484 tanuló. Amióta a növendékek száma megszakítás nélkül ismeretes, 1812-től kezdve tehát volt az iskolának 56.284 tanulója. Érettségi vizsgát tett 1863 óta több mint 3000 tanuló. A legutóbbi 25 év alatt a tanulók száma 50 százalékkal emelkedett. A reformátusok arányszáma ugyanakkor 39 százalékkal nőtt, 37 százalékról 76 százalékra emelkedett fel. A főgimnázium igazgatói voltak 1749 óta, amikor a rektorprofesszori állás állandósíttatott: Szalay Sámuel 14 évig (1749— 1763), Miklós Sámuel 22 évig (1763—1785), Komjáthy Ábrahám 7 évig (1785—1792), Várady Gerzson 28 évig (1792—1820), Ivor10