Református gimnázium, Miskolc, 1935

anyagát nagyrészben a magyar nép művészetéből mentjük, ameny­nyiben az összes díszítmények innen valók. Ezáltal nemcsak a raj­zolást tanítjuk, hanem a magyar nép és faj és enlnek tehetsége felé irányítjuk a gyermek figyelmét, sőt a néprajzzal szoros koncentrá­ciót tartunk fenn. Szemléltetjük és hangsúlifozzuk, hogy mily gaz­dag, tömör, intelligens és Európábam, különálló képzeletű a magyar nép. A síkformában való gyakorlottság alapján terveztetünk olyan önálló, egyénenként különböző tervezeteket, amelyek gyakorlatilag felhasználhatók: szegélyt, keretdíszt, padlót, falburkolatot, vagy könyvbéléspapírt, dobozdíszítést és feliratot, hímzéstervet, asztal­terítőt, szőnyeget, ízléses feliratokat, könyvcímlapot, plakátot, ok­levelet, stb. A díszítő tervezésnél hangsúlyozzuk, hogy a díszítmény értelmes és indokolt legyen, ne üres, cifraság. írásnál vigyázzunk, hogy az könnyen és gyorsan olvasható, jelentését értelmesen ma­gyarázó, de egyúttal ízléses és nyugodt foltelosztásával díszítő le­gyen. Plakátnál a messzire kiáltó, rövid, pillanat alatt megérthető kép a fontos. Azért rossz utcáinkon látható plakátjaink nagyrésze, rontva a tömegek ízlését, mert nem számolnak a plakát kívánalmai­val és stílusával; legborzasztóbb hiba, ha ezek a festmény és ter­mészet aprólékosságaival akarnak versenyezni. A gyermektől leg­nagyobb önállóságot az emlékezet és elképzelés alapján való rajzo­lás kívánja, amelynél a tanár csak arra vigyáz, hogy a gyermek megmaradjon a saját stílusánál. A felsőbb osztályok egészen a térrel és a formák három kiter­jedésével foglalkoznak. Testek, csoportjaik, épületek, használati tár­gyak, állati, növényi ás emberi alakok rajzolása a feladat. Az utób­biaknál nyomatékosabban hangsúlyozzuk, hogy mily fontosak az arányok a jellegzetesség feltüntetésében és azt, hogy a rajz részle­teinek nem véletlen halmazba, hanem szqrves egységbe kell össze­épülni. A rajzi nevelés gyakorlati úton egységes világkép kialakítá­sára neveli az ifjút, mert megszokja, hogy a lényegest kiemelje, a részleteket ennek alárendelje. Az új rajzoktatás a képzőművészeti alkotások ismertetésével is gazdagodott. Szemléltetve értelmezzük az ókortól kezdve az összes nevezetesebb műalkotásokat, szépségüknek, jellegzetességüknek ki­emelésével, keletkezésük körülményeire rámutatva. Általában is be­szélünk a képzőművészetekről, többféle műfajairól, ismertetjük a különböző technikákat: agyagszobormintázást, bronzöntést, üveg­festést, ipái-művészetet, vízfestést, építészeti technikákat. Hangsú­lyozottan kiemeljük a magyar műalkotásokat. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom