Református gimnázium, Miskolc, 1932

H WM 2. A II. Kazinczy-díjra .kitűzött tétel szabad tárgyú elbeszélés volt. öt pályamunkát nyújtottak be. A 31. sz. munka kezdetleges kísérlet. Az 50. sz. „A nagy feltétel" című s „Élet vagy halál" jeligéjű novellának tárgya kedves, megható, cselekménye változatosan alakul. Hangja komoly, okoskodó, olykor szinte értekezővé válik. Az érzelmek festésében viszont a szerzőnek megkapó átérzéséről tanúskodik ez a kis elbeszélés. A díjat ez a munka érdemli meg. Szerzője Iván Géza VIII. o. t. A 29. sz. „A pünkösdi rózsa" című, „Sors bona, nihil aliud" jeligéjű munka tárgya kedves, előadása elég elevenen kezdődik, később azonban ellaposodik. Népies hangot akai< megszólaltatni, ez azonban nem mindenütt sikerül neki. Cselekménye nem eléggé fordulatos. Dicséretet érdemel. Szerzője Csorba Ferenc VII. o. t. A 24. sz. munka címe: „Aki mer, aü veszt", jeligéje: „Tied vagyok, tied hazám". Nehézkes menetű elbeszélés, előadása nem eléggé színes. Cselekményének ötletességéért és szorgalmáért a munka írója dicséretet érdemel. Szerző Iván Géza VIII. o. t. Az 50. sz. „Töredékek egy nyolcadikos életéből" című és „Ki bízni tud, azé a jövő" jeligéjű novella eleven, könnyen folyó nyelven kedves tárgyat dolgoz fel. Meséje azonban nem elég kerek és nem elég fordulatos. Dicséretet érdemel. Szerzője Dómján Albert VIII. o. t. 3. A Polgári Kazinczy-díjra a „Diophantikus egyenletek" c. tétel volt kitűzve. A beadott 35. sz. „Spes bona" jeligéjű dolgozat arról tanúskodik, hogy szerzője kedvvel foglalkozik a tárggyal. Feleslegesen sok teret szentel a számelméleti fejtegetéseknek. Egészben véve a munka eléri az önképzőköri dolgozatok színvonalát s reményt nyújt arra, hogy szerzője esetleg a jövőben sikeresebben is meg tud oldani hasonló feladatokat. Ezért buzdításul a díjat megkapja. A munka szerzője: Csató István VII. o. t. 4. A Gwbács-Kovács Mária-díj tételére: „Politikai irányok az 1832—36-iki országgyűlésen" a 32. sz. „Macte puer nova diligentia" jeligéjű munka érkezett. A munka az 1832— 36-iki országgyűlés leírásával részletesen foglalkozik ugyan, de azt, ami a tulajdonképem feladata lett volna: a különböző politikai irányzatoknak az általános európai és különleges magyar viszonyok között való kialakulásának kifejtését, — megoldatlanul hagyja s így nem tud megindokolt, tiszta képet adni az országgyűlésről sem. A szerkesztésben sincs meg a