Református gimnázium, Miskolc, 1932
H WM felemelte, az államtól fentartási segélyt nyerni nem tudott. Ha ez az állapot tovább tart, az iskola hanyatlásba taszíttatik vele. Talán a reálgimnáziumi tipns kedveltségén, a Miskolc vidéki tanulóknak iskolánkra utaltságán s a most is több találkozót tartó volt növendékek iskolaszeretetén alapuló, folyton növekedő népesség, népszerűség és érdekeltség ki fogja találni a módját annak, hogyan kelljen az iskolának az anyagi eszközök hiányosságából eredhető hagyatlását meggátolni. Hálára érdemesek azok a bizonyságok, amelyek az iskola iránti hajlandóságot már most is adományok által tanúsítják. Ilyenek: dr. Kún József 50 P, Miskolci Takarékpénztár 40 P, dr. gróf Haller József 20 P, Pósa Péter 20 P, Nehéz János 10 P, di'. Bukó Imre 10 P jutalom adományai. Nagy elismerés és köszönet illeti F&renczi Károly könyvkereskedőt, az iskola volt növendékét, aki kitüntetése alkalmából oly ösztöndíj alapítványt tett, amelynek évi kamata fejében évente szeptember 1-én 50 pengőt fizet be. A lefolyt tanév személyi vonatkozású adatai közt örvendetes dolog, hogy az új egyházkerületi főgondnok, Farkas Géza beiktatási ünnepélyén, 1932 december 12-én a tanári kar testületileg jelent meg s az igazgató melegen üdvözölte a nagyérdemű főgondnokot. Szomorú gyászeset volt, hogy 1932 október 1-én elhunyt az iskola nagyérdemű, régi nyugdíjas professzora, jj^^orcs^án^^^ kinek temetésén az egész tanári kar és a felsőbb osztályok tanulói megjelentek. A tanári testület a pátriárkái életkort elért érdemes professzor fiának, Porcs Kálmán tanárnak és a gyászoló családnak megilletődött lélekkel kondoleált. Ugyancsak szomorú és iskolánkat erősen érintő gyászeset volt — ^Domb^LászI^Jj egyházkerületi felügyelőnek 1932 december 7-én történt halála. A megboldogult, mint igazgató, a leánygimnázium vezetésében és kifejlesztésében nagy érdemeket szerzett, középiskolai felügyeleti hatáskörében pedig a ref. közoktatásnak szép szolgálatokat tett.