Református gimnázium, Miskolc, 1931
83 történeti regényei c. tételére egy pályamunka érkezett be, az 1. sz. Az értekezés áttekinthetően igyekszik tárgyát kifejteni, szerzőjének olvasottságáról tanúskodik, gondosan felhasználja forrásait és bár önállóság és eredeti felfogás, híjjával ezek alapján igyekszik Gárdonyi történeti regényírásának egységes képét megrajzolni. Szerkezetében arányos, stílusa eleven. Lényegtelenebb hibáit nem számítva, buzgalmáért a díjat megérdemli. Szerzője: Kiss Ernő VIII. o. t. 14. A Horváth Lajos-díj-rs, Edison életét és munkásságainak főbb eredményeit kellett ismertetni. Dicséretes dolog, hogy négyen is próbálkoztak ezzel a tétellel, azonban a dolgozatok tudomány-történeti szempontból nem ütik meg a mértéket, inkább csak stílusgyakorlatok s forrásaik kivonatai. Sem a találmányok tudományos értékét, sem a nagy feltaláló kutató módszerét nem tárgyalják eléggé, túlságosan rövidre szabják mondanivalóikat. Legsikerültebb a 25. sz., mely a nagy feltaláló módszerét is kutatva és értékelve ismerteti Edison életét, de hibája, hogy túlzottan népszerű s a találmányok elméletéről alig mond valamit. Forrásmunkáit felsorolja ugyan, de nem használta eléggé. Szolgalmáért dicséretben részesül. Szerzője: Szabó József VIII. o. t. 15. A Sassy-Szabő István-díj most is Kossuth Lajos történeti szerepének méltatására volt kitűzve. A beadott 34. sz. pályamunka kellő olvasottság alapján, nagy lelkesedéssel megírt dolgozat. Szerzője a korszak történetében tájékozott, az események tömegéből helyesen válogatta ki azokat, amelyek Kossuth történeti szerepére világítanak rá. Hibája mindössze any_ nyi, hogy Kossuth március 3-iki beszédének következményeivel és azzal az eleven hatással, amelyet a turini ,remete a politikai életre a kiegyezés után gyakorolt, nem foglalkozik. A díjat megérdemli. Szerzője: Tóth Ágoston VII. o. t. 16. A Miliemum évében érettségizettek pályadíjánnak „Széchenyi István gr. gazdasági politikája" c. tételére két pályamunka érkezett. A 20. sz. (A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma jeligés) mű általában Széchenyi politikai működését ismerteti és csak ennek keretén belül foglalkozik a közgazgaság érdekében kifejtett munkásságával, de ezt nem ismerteti kellő rendszerességgel és terjedelemben. Stílusa sem mindig helytálló. Minthogy azonban szorgalmas munka