Református gimnázium, Miskolc, 1930

I. Iskolánk múltja. Alapíttatott 1560 körül. Tulajdonosa volt Miskolc város közönsége, melynek tanácsa akkortól 1735-ig vitte a református egyház és a gimnázium iigyeit. Az irattár tűzvész folytán többízben elpusztult. A legrégibb írott bizonyság szerint 1648-ban szépen virágzó, nagy népességű teljes gimnázium volt. Kektorai többnyire a sárospataki ref. főiskola volt szeniorai voltak. 1735-ben az iskola vezetését az akkor alakított ref. egyháztanács vette át. 1796-ban pedig az egyház iskolai tanácsa. 1749-ben a rektori hivatal állandósíttatott s így volt 1869-ig. A rektorprofesszorok onnan kezdve túlnyomólag külföldi akadémiákat végzett férfiak voltak. Biztosabb és részletesebb adatok 1708 után vannak. Az iskolaépület (földszintes) 1560-ban emeltetett. 1737-ben újraépült, 1791-ben emeletesre építtetett át. 1879-ben egyemeletes szárnyépület épült, mely könyvtárhelyiséggé lett. A régi épületet, mely a város tulajdonába ment át és múzeumhelyiséggé lett, az iskola 1898-ban hagyta el és a szomszédságban felépült jelenlegi új helyiségekbe költözött át. Az iskola 1798-ban a sárospataki gimnázium tanrendszerét vette át, 1820-ban volt hat tanár és az alsóbb osztályokban ú. n. köztanítók, 1835-ben az iskola felvette a lyceum nevet s 3—4 éves filozófiai tanfolyama is volt. Anyakönyvek 1812 óta vannak, 1839-ben a négy elemi osztály különválasztatott s ezzel a gimnáziumi osztályok száma 6-ra szállt le s így maradt 1847-ig. A tanítás nyelve, a latin litteratura kivételével, 1839-ben a magyar nyelv lett, 1847-ben minden tárgyé magyar. 1847-ben állíttattak legelőször tornaszerek. 1850-ben az Organisations Entwurf folytán a bölcseleti osztályok megszűntek és 4 új tanáriállást kellett szervezni, ami nehezen ment. Az egyházbéremelés elégtelensége miatt lelkes adományok segítették az isko-