Református gimnázium, Miskolc, 1930

30 dolgozat szerzője, legtöbb költeményt ismertet az 5. sz. (Remélj, remélj egy jobb hazát jeligés) szerzője, azonban fogyatkozása, hogy nem ád összefoglaló képet, ami viszont a másik kettőnek értéke. A 10. sz. és 13. számúak közt is vannak különbségek: az első bővebben elemzi az egyes jelenségeket a lírában, viszont nem minden kifejezése szerencsés, az utóbbi a tudományos stílusra törekvésében itt-ott nehézkessé válik. Aránylag legjobb a 10. sz., a díjat ez nyeri el, a másik kettő egyforma szorgalomdíjban részesül. A 10. sz. szerzője: Biró Sándor, VIII. o. t. Az 5. számúé: Tóth Ágoston, VI. o. t. A 13. számúé: Halastik Imre VIII. o. t. 14. A Horváth Lajos-díj-m az idén Kisfaludy Károly irodalomtörténeti jelentőségének méltatását kívántuk. A beadott három pályamunka köziil a 21. sz. (A mult csak példa legyen most jeligés) általában alaposságra törekszik. Tartalma a középiskolai önképzőkör méreteinek teljes mértékben megfelel. Különösebb érdeme hogy a költő irodalomtj> téneti jelentőségének fejtegetésében egyetemesebb megvilágításra iparkodik, amikor ennek a jelentőségnek nemes a X irodalmi és esztétikai, de nemzeti, politikai és világirodalmi vonatkozásaira is kiterjeszkedik. Stílusa elég jól folyó, de kissé sietősnek látszik. Szorgalmáért a díjat ez érdemli meg. Szerzője: Koncz iSándor, VIII. o. t. A 22. sz. jelige nélküli dolgozat többet ad valamivel, mint a középiskolai tankönyvek. Van néhány eredeti gondolata és megállapítása is. Kisfaludy életének rövid jellemzését ügyesen alkalmazza a költő irodalmának jellemzésére, jelentőségét általában jól fejti ki, de hibája, hogy az egyes műfajok szerepét nem domborítja ki kellően. Stilusa elég jó, nyelve újszerűségre törekvő, de mondatszerkesztése nem egy helyen hibás. A 32. sz. (Él magyar, áll Buda még jeligés) dolgozat tartalma is elfogadható, jóllehet sem új gondolat, sem eredeti ötlet, vagy új felfogás nem található nála: az van benne, ami általában a középiskolai tankönyvekben. Stilusa elég jó, de mondatszerkesztése, vonzatai nem egyszer hibásak, kifejezései több helyen szokatlan alkalmazást nyernek. Mind a két munka dicséretben részesül. A 22. sz. szerzője: Telekes Péter Pál, VIII. o. t., a 32. számúé: Bogdányi László, VIII. o. t. 15. A Sassy-Szabó István-díjnak pályakérdésére: Kossuth Lajos történeti szerepének méltatása, 1 pályamunka érkezett,