Református gimnázium, Miskolc, 1930

29 módját helyesen elemzi. A díjra érdemes. Szerzője: Koncz Sándor, VIII. o. t. 11. A Dr. Kovács Gábor-díj az idén is szavalásra alkalmas hazafias költemény pályadíja volt. 3 művet adtak be. A 18. sz. (A kezdet nehéz jeligés) vers nagyon gyarló kísérlet. A 35. sz. (Március c.) lelkes hangú, de még gyenge verstechnikájú vers. Dicséretben részesül. Szerzője: Fehér Zoltán, VIII. o. t. A 25. sz. (Hiszek egy hazában jeligés) költemény szerzője izmos költő tehetséggel markolta meg egészen eredeti módon megtalált témáját s könnyed lendülettel ragadja magával azt, aki olvassa, esetleg hallgatja fel-feldübörgő sorait. Nyelve kifejező, erőteljes és szép. A szerző nemcsak néz, tud látni is, mondani valója pedig bőségesen akad. A díjra érdemes. Szerzője: Bogdányi László, VIII. o. t. 12. A turisztikai pályadíjra, melynek tétele volt: „Egy egynapos bükki kirándulás szép leírása", 3 pályamunka érkezett. A 3. sz. (Tempóra mutantur jeligés) mű tartalma az egynapos kirándulás egyes részeinek időrend szerint való felsorolása. Előadásából hiányzik az elevenség, az ilyen leírások elengedhetetlen feltétele, stilusa gyakorlatlan, kezdetleges. A 23. sz. (Ora et labora jeligés) tartalma is meglehetősen sovány. Keveset lát az egész napos kiránduláson. De azt, amit meglát, igyekszik szépen előadni. Stilusa minduntalan az elmélkedés hangjába csap és általában hiányzik belőle a leírás eleven és könnyed hangja. Dicséretet érdemel. 'Szerzője: Gönczy Árpád, VII. o. t. A 19. sz. jelige nélküli mű tartalma nem az egynapos út szinte legapróbb részleteinek száraz elsorolása, hanem kivetítése a kirándulás impresszióinak pár elég jól sikerült képben. Leírását elbeszélés formájába öntve teszi élvezetesebbé. Stilusa elevenen halad, de kár, hogy állítmánya nem egy helyen mult idejű, ami az elevenség rovására megy. A díjat ez érdemli meg. Szerzője: Garay Béla, VI. o. t. 13. A Kazinczy önképzőköri jubileum Lévay József-pályadíjá-nak tétele volt: „Hazafias líránk a XIX. században". 3 pályamunka jött be. Mind a három körülbelül egyértékű dolgozat. Mind a három végigtárgyalja hazafias líránk történetét, mind a három forrásmunkákra támaszkodik és így megállapításaiban helyes úton halad. Legtöbb forrásmunkát olvasott a 10. sz. (Kit nem hevít korának érzeménye jeligés)