Református gimnázium, Miskolc, 1927

22 kegyetlen dermesztő téli napokon mintegy 30—40 kg. madáreleséget osztott szét az Avas bokrai közt. 34 drb. kisbibliát ajándékozott a kör a konfirmált növendékeknek. Beszerzett 14 drb. vallástani szemléltető képet 30 pengő összegen. A diakonikus szakosztály 33 drb. téli kezyűt, nyakkendőt és sálkendőt osztott szét a szegény tanulóknak s híven pasztorálta a betegség miatt otthon maradt társakat. A Csik Dániel alapot 20 pengővel növelte. A kör könyvtárát 14 művel gyarapította 56 pengő értékben. Beszerzett egy gyönyörű művű, bőrkötéses érdemkönyvet. Járatta az Ébresztő, Debreceni Prot. Lap, örömhír ,Kálvinista Szemle, Diákvilák, Az Erő, belkészegyesület,. Magyar- Protestánsok Lapja ,Sárospataki Ifjúsági Közlöny, Növényvédelem és Kertészet című lapokat. Madáreleséget hordtak össze: Fukk István, Boros Pál, Cselényi Barna, Csorba Sámuel, Hollós Géza, Izsó Lajos, Kocsár István, Pogány János, Szabó János, Szalay László, Szarka Zoltán, Arday Zoltán, Danyi Lajos, Engi István,, Ficzere Tivadar, Harsághy István, Ináncsi Zoltán, Kovács József, Krajnyák János, Nyakó István, Pacsirszka Károly, Papp Zoltán ,Poczik Lajos, Somody László, Joós: Lajos, Yass Sándor, Zsebesi Béla. Hogy ezt az intenzív munkát kifejthette a kör, nagyrészben annak is köszönhető, hogy állandó otthonhoz jutott s így naponként sőt óránként össze-összefuthattak megbeszélésre, délutánonként pedig a körülmények szerint együttes munkára a szakosztályok, vagy ép a munka programm végzői. Anyagi támogatást valami nagy adományozások nem jelentettek, de az a páratlan buzgalom, amellyel a kör apraja, nagyja közremunkált, pótolt minden anyagi hiányt. Külső adományról annyiban lehet szó, amennyiber Bruckner Győző dr., Zajti Ferenc, Mózes Imre dr., Mészáros Zoltán dr., Siposs Géza, Koncz Imre szabadegyetemi előadók 4 pengő tiszteletdíjukat az igazgató rendelkezésére bocsájtották, ki a Bethlen Gábor kör tanárelnöke lévén, az összeget Nádházy Bertalan lelkész 10 pengőre kiegészített díjával együtt a jutalmazásokra fordította. Megható és sokáig feledhetetlen benyomásokat adó ünnepség volt az öreg diákok búcsúja a körtől. Szánthó Elek búcsúzott a távozó, könnyes szemű öregdiákoktól, melyre Vizsolyi Dániel válaszolt. A búcsúzás pillanatában egy régi gondolat öltött testet: a búcsúzó tagok kérték a szénior szakosztály megalakítását. A kör kitörő lelkesedéssel fogadta és tette magáévá az eszmét, így az intézetből távozó; öregdiákok továbbra is tagjai maradnak a Bethlen Gábor körnek,, melyhez nyolc éven át elválaszthatatlanul hozzáforrott a lelkük.