Református gimnázium, Miskolc, 1924

I. Iskolánk múltja. Alapíttatott 1560 körül. Tulajdonosa volt Miskolc város közönsége, melynek tanácsa akkortól 1735-ig vitte a re

formátus egyház és a gimnázium ügyeit. Az irattár több izben tűzvész folytán elpusztult. A legrégibb irott bizonyság szerint 1648-ban szépen virágzó nagy népességű teljes gimnázium volt. Rectorai többnyire a sárospataki ref. főiskola volt széniorai voltak. 1735-ben az iskola vezetését az akkor alakított ref. egyháztanács vette át. 1796 ban pedig az egyház iskolai tanácsa. 1749 ben a rectori hivatal állandósittatott s igy volt 1869 ig. A rector professzorok onnan kezdve tulnyomólag külföldi akadémiákat végzett férfiak voltak. Biztosabb és részleteseob adatok, 1708 után vannak. Az iskolaépület (földszintes) 1560 ban emeltetett. 1737 ben újra épült, 1791 ben emeletesre építtetett át. 1879-ben egyemeletes szárnyépület épült, mely könyvtárhelyiséggé lett. A régi épületet, mely a város tulajdonába ment át és muzeumlielyiséggé lett, az iskola 1898 ban hagyta el és szomszédságában felépült jelenlegi uj helyiségekbe költözött át. Az iskola 1798 ban a sárospataki gimnázium tanrendszerét vette át, 1820 ban volt 6 tanár és az alsóbb osztályokban u. n. köztanitók, 1835 ben az iskola felvette a lyceum nevet s 3—4 éves filozófiai tanfolyama is volt. Anyakönyvek 1812 óta vannak, 1839 ben a négy elemi osztály külön-külön választatott s ezzel a gimnáziumi osztályok száma óra szállt le s igy maradt 1847 ig. A tanitás nyelve a latin litteratura kivételével 1839-ben a magyar nyelv lett, 1847-ben minden lárgyé magyar. 1847-ben állíttattak legelőször tornaszerek. 1850 ben az Organisations Entwurf folylán a bölcseleti osztályok megszűntek és 4 uj tanári állást kellett szervezni, ami nehezen ment. Az egyházbéremelés elégtelensége miatt lelkes adományok segítették az iskolát, pl. gr. Vay Ádám 200 arany adománya. 1853 ban a ref. egyház a negyedik lelkészi állás javadalmát két uj tanári állás fizetésére forditoita. 1856 ban az ágostai ev. algimnáziummal való egyesülés terve hajótörést szenvedett, 1858-ban tanári nyugdíjintézet létesült az iskola kebelében, 1859-ben a ref. egyetemes tanügyi bizottság tanterve lépett életbe, 1871-ben az iskola mellé kisebb méretű tápintézet áliittatott, 1884 ben a tanári állások száma eggyel növekedett, majd az 1883 iki XXX. tcikk végrehajtása folytári létesült államszerződés értelmében az igazgatóval, a ref. vallástanárral és a tornatanitóval együtt 13 ra emelkedett. A tanárok közül 5-öt nevez ki a vallás- és közoktatási miniszter. Az iskola államsegélye először volt 30000 K, 1918-ban 48000 K.