Református gimnázium, Miskolc, 1921
16 kiolvassuk az ennek megfelelő a és m horizontális koordinátákat. Itt már számolás jóformán nem is jön elő, csak kiolvasás Az co == ± 90°, 8 = ± 90° helyek, illetve az a = ± 90°, m = + 90° helyek környezetére nagyobbított méretben mellékrajz van csatolva. E grafikon oly méretben készült és van kiadás alatt, hogy 1 foknyi declinatiónak, illetve magasságkülönbségnek 4 mm hosszúság felel meg. A készülék térkép módjára falra függeszthető, és bármely felsőbb osztályos tanuló könnyedén végezhet rajta csillagászati meghatározásokat, minek folytán a drága és nehézkes tömör égglobus mellőzhetővé válik, és a csillagászat iránti érdeklődésnek s a csillagászati vizsgálódásnak e készülék igen hasznos előmozdítójává lehet. A földrajzi szélesség gyors meghatározása által pedig a szárazföldi tájékozódásnak (pl. turisztikában, hadászatban) és a tengerészetnek lehet a készülék célszerű segédeszközévé. Használatához csak a csillagászati naptár és a kis csillagidő-táblázat szükséges. Azok a csillagászati grafikonok (Lóskay, Kövesligethy), melyek jelenleg használatban vannak, főképen csak egyszerűbb feladatok (pl. felkelési, delelési idő) meghatározására valók és csupán egyetlen földrajzi szélességre vonatkoznak. A Csorba György által több mint egy évtizede készített és nyilvánosan bemutatott Grafikon (az Országos Középiskolai Tanáregyesület miskolci körében 1906-ban) szintén csak egyetlen földrajzi szélességre (tp = 47°3ó) érvényes, de magasság és azymuth meghatározás végezhető vele. Az itt csak vázlatosan tárgyalt Egyetemes Csillagászati Grafikont szerző nyilvános előadásban bemutatta az O. K. T. E. miskolci körének 1921 május havában tartott ülésén. Ugyanakkor mutatta be a grafikon oly változatát, hol az egyik, pl. a látóköri vonalrendszer átlátszó papirlapra van rajzolva s a másik (equatoriális) vonalrendszer papírlapja fölött forgatható, ennélfogva oly feladatok gyors megoldására is alkalmas, hol a kétféle koordináta-rendszerből csak egy-egy adat van megadva, mint pl 8 és m az időmeghatározásnál egy magasságmérésből, a mikor is a készülék óra gyanánt használható, illetve gyors földrajzi hosszúság meghatározás végezhető vele. Ez utóbbi grafikon-változathoz, mely az átlátszó papírlap használata miatt csak kisebb méretű lehet, viszont csillagidőtáblázat sem kell, mert az is grafikailag van rajta feltüntetve. Legnevezetesebb használata azonban az, midőn két magasságnak és az időköznek megmérése által egyszerre lehet a földrajzi szélességet és az időt meghatározni. E végett a kettős lapú grafikon oly elfordítását kell megkeresni, mely mellett a (8i mj és (? 2 ^2) pontok óraszögkülönbsége ojj—egyenlő az I időkülönbségből előre adódó értékkel co x — oí 2 = r 2 — r y — I. Nagyobb méretű és sűrűbb vonalozású grafikonnal tizedfoknyi pontosság is elérhető. Függelékül idecsatoljuk a csillagászati naptárak néhány equatoriális bolygóadatát az 1920—1922. évekről s néhány állócsillag adatait, amelyek úgy az itt közölt számtáblázatok, mint a kiadás alatt levő Egyetemes Csillagászati Grafikon használatához alkalmas gyakorló anyagul fognak szolgálhatni.
