Református gimnázium, Miskolc, 1921

14 A megadott képletek és számtáblázatok nemcsak a láthatósági feladatok megoldására valók, hanem egyéb kérdésekére is. Például teljesen hasonló a számolás menete, ha megmérjük a horizontális koordinátákat (a, m), ismerjük a földrajzi szélességet (cp), és keressük az equatoriális adatokat (o>, 8). Ez történik néha üstökösök észlelésénél. 1 la pedig időmérést akarunk végezni, amikor r adva van, s a horizontális koordináták megméretnek, akkor co-ból a>

0 határoztatik meg az a>

0 = r -f- co — Cs

0 képlettel. Az időpontmeghatározás valamely más, ismert földrajzi hosszúságú délkörnek megfelelő órával kapcsolatban a földrajzi hosszúságot adja meg. Meghatározható végre a földrajzi szélesség. Ekkor az equatoriális adatokból ((u, 8) nyerhető p

0 és |i

0 = |J~ Megméretik m, a magasság. Most az y táblázatból v = és v — m-hez visszakeressük u értékét és lesz u = p. Végre azután 90° — cp = p — p

0. Példa. Mennyi azon hely földrajzi szélessége, ahol Jupiter 1921 ápr. 11-én este o>o=10 órakor m = 44° magasan volt látható? Ekkor r=10

h48

m, 3 = 90 ii' Cs

0 =0

h 33

m —1— 43

m — l

h 16

m, Cs= l

h 16

m 4- 10

h = 1 l

h 16

m, a> = 1 l

h 16

m — 10

h 48

m - 0

h 28

m - 7°. Most n — tt

0 = 7 = 10 — 3 \ v — f

0 = 9=10— ÍJ *= 10-15 — 006 y = 9-84 — 2 94 — 1-01 00

2 = 10'15— 1 '07 = 9 08 = p

0 =9 86 —2 94 = 6'92 = |JL

0 = H y = 44, v — fo = 7 = 10 — 3, f(u, v) = 48-97, u = 50, v

0 d

2 = 0 30, v

0 A = 0, 44 = 48-97 — 0-97 «

0 + 0"30 «o = == 5, n — ih = 45 = p, 90° — cp = 36, tp = 54«. A csillag felkelési és lenyugvási idejének meghatározása a cotg (900— cp) = cos(180° — u>) cotgl képlet alapján az x táblázattal visszakeresés által történhetik, mert ha v = 0, ,r = 90° — cp, úgy 7Í==180° —co; tu-ból pedig co° kapható. Egyetemes csillagászati grafikon. A délköri koordináták fogalmán alapuló interpolációs számtáblázatok alkalmazásánál is gyorsabban és egyszerűbben lehet foknyi pontossággal elvégezni akár a csillagok láthatósági adatainak f«, m), akár a földrajzi szélességnek (cp), akár az időpontnak (u>

0), meghatározását e dolgozat írója által szerkesztett grafikonnal. E grafikonon a délköri szélesség (|i

0) vonalai a délkör síkjába rajzolt koncentrikus körökkel a délköri hosszúság (p

0) vonalai egy sugársor egyeneseivel vannak ábrázolva, a declinatio (8) és óraszög (tu) vonalai pedig vastagabb vonatozással vagy más színben vannak ugyanarra a lapra rajzolva. Itt az interpoláció becsléssel igen gyorsan és elég pontosan végezhető. Ugyanaz a rajz szolgálhat a horizontális, magassági (m) és azymuthális (a) koordinátavonalak ábrázolására, csak az equator helyébe a látókör lép és az alapvonalrendszer most az idetartozó délköri vonalakat (|JL és p) jelenti. A használatnál először megkeressük a csillag helyét az w és 8 koordináták alapján. Azután kiolvassuk interpolálással a p

0 és |i

0 értékeket Ezekből kis átszámítással nyerjük a f = p

0 -f- 90° — cp, jx = [i

0 koordinátákat. Most megkeressük a (p, |x) helyet és