Református gimnázium, Miskolc, 1917

10 kétszer is megváltozott. Október 1-én állásban való előrelépés folytán eltávozott Vértessy Sándor r. tanar, november 15-en pedig hasonló okok folytán Staudner Gyula h. tanár. Az ezzel járó válto­zások kedvezőtlenek voltak az ifjúság tanítására, a megmaradt tanár­testület rendszeres munkájára, nemkülönben kedvezőtlen volt az a különben országosan alkalmazott dolog, hogy januárban legalább is két hétig szüneteltetni kellett a tanítást a tüzelőszerek elégtelen­sége miatt és a tanév munkáját 1—2 héttel korábban kellett be­fejezni. Hátrányos volt egy pár osztálynak túl nagy népessége, a legfelső két osztály rendszeres tanításának, a már február hó 1-én elkezdett katonai tanfolyamok miatt való megszakítása stb. Hogy mindamellett az év munkáját az előzőéhez hasonló ered­ményekkel sikerült befejezni, az jelzi a tanártestület lelkiismeretes­ségét, az óraadók köszönetre érdemes kisegítésének buzgóságát, az oly sokféle, szokatlan és súlyos körülmény behatása alatt álló tanuló ifjúság zömének komoly törekedését. Az 528 beírt tanuló közül nyilvános tanuló volt 486, magán­tanuló 42; az utóbbiak száma tehát a tavalyinál kevesebb. Az év­zárás időpontjáig vizsgát tett 459, tehát a tavalyinál több. A jeles eredménnyel vizsgázottak száma 8%, a mult évinél valamivel több, a bukottak száma 22%, az előzőnél 1%-al kevesebb. Beírt növen­dékeinkközül református 52°/o,ámult évvégi arányszámnál 1%-kal több. A tanuló ifjúságnak a rendkívüli tárgyak tanulásában és az önképzésben való buzgalma megnyilvánult az iskolai egyletek fel­karolásában, pl. az énekkar sikeres működésében és az önképző­köri pályázatoknak általában jó sikerében. Maga a tanári kar személyzete megváltozott Benkő Bélának h.-tanárrá választatásával, Szabó Barna nyugalmazott, Óváry Zoltán leánygimnáziumi tanároknak és Pétéi József tanító úrnak szíves kisegítő vállalkozásával. Gyász érte iskolánkat dr. Sassy János egészségtan tanárnak február 12-én történt halálával, aki 3 évtizeden át lelkiismeretesen vitte főgimnáziumunknak iskolaorvosi tisztét. A tanári kar és a tanuló ifjúság a közöttünk élők és velünk működők elhunytakor beálló megilletődésnek és fájdalomnak illő kifejezést adott. Az iskolaorvosi tisztet a tanév hátralevő részében dr. Katona László városi orvos úr látta el. Megtettük a lépéseket, hogy az immár 4 éve katonai szolgá­latot teljesítő, részben nehéz munkában, részben súlyos megpróbál­tatások szenvedésében hazafias kötelességüknek már sokat eleget tett tanáraink néhányát felmentetvén, az iskola szolgálatába vissza­nyerjük. Ez eddig nem sikerült. Azokat, akik közülök most

Next

/
Oldalképek
Tartalom