Református gimnázium, Miskolc, 1913

44 ményének fordítását kívántuk. Három fordítás érkezett. A 12. sz. „A költészet nemesít" jeligés, valamint a 16. sz. „Őszi szél" jeligés egyaránt gyenge, inkább próza, mint műfordítás. A 9. sz. „Herbstgefühl" jeligéjű több ritmusérzéket árul el, az eredeti értelmét meglehetős híven adja vissza; de alakilag sok kifogás alá esik és így csak dicséretet érdemel. Szerzője: Weisz Andor, VII. o. t. 8. A Berzy Józsefné-díjra (12 K), most is elégiát kívántunk. Négy vers pályázott. A 10. sz. „Elhunyt barátom emlékére" c. és a 14. sz. „Itt vagy újra" c. kezdetleges versek: a 3. sz „Az álmok éjszakájában" c. alakilag gyenge, de gondolataiért dicséretben részesül. Szerzője: Sikorszky Gyula, VII. o t Az 5. sz. „Emlékezések éjszakája" szép gondolatokkal, néhol költői lendülettel írt vers, de verselése simításra szorul; minthogy az elég könnyen kivihető, a díjat megérdemli. Szerzője: Stern Zsigmond, VII. o. t. 9. A Solymossy Sámuel-díj (10 K), Catullus „Si qua recordanti" kezdetű elégiájának fordítására volt kitűzve; a beérkezett 8. sz. pályamunka az eredeti versforma helyett magyar tizenkettesekben fordít, elég jó ritmussal, de nem mindig szerencsés rímeléssel; ezt a fogyatkozását ellensúlyozza az eredeti szövegnek hű visszaadása és így törekvéséért a díjat megérdemli. Szerzője: Weisz Andor, VII. o. t. 10. A Magyar Károlyné-díj (20 K), pályatételére „A protestantizmus hatása a magyar irodalomra" egy pályamunka jött; a 7. sz. Hibájául -róható föl, hogy az egyes írók eredetiben való olvasásának nem adja idézetekkel bizonyságát s így inkább csak irodalomtörténeti tanulmányok összetűzése; de mint ilyen, kerekded formában és kellő részletességgel tárgyalja a protestáns kor irodalmát. A pályadíjra érdemes. Szerzője: Flesch Lajos, VIII o. t. 11. A dr. Kovács Gábor-díj (10 K), most is hazafias költemény pályadíja volt. A 4 pályamunka közül a 24. sz. „Kossuth debreczeni szobrának leleplezésén" c. kezdetleges vers, van ugyan néhol költői lendület benne, de gondolatmenete sablonos, kifejezései elhasznált frázisok. A 15. sz „Petőfi emlékezete" c. nem ad új gondolatokat, de elég jó költői alakja van, dicséretre érdemes. Szerzője: Meskó Sándor, VIII. o. t. A 22. sz. „Az avasi templom alján" c. alakilag két részre szakad, az első fele magyar ritmusú, jó verselésű, a második döcögős jambusokból áll, melyeknek kijavítgatása a költeménynek teljes átdolgozását vonná maga után; ügyes gondolatáért dicséretben részesül. Szerzője: Stern Zsigmond, VII. o. t. A 23 sz. „A Márványtenger partján" c. jó tartalmat, eléggé találó kifejezésekkel ad elő, alakja vegyes, részben nyugat-európai, részben magyar, a magyar forma simán hullámzó, de az első rész jambikus lejtése javítást kiván. Tartalma pályatársaihoz viszonyítva ügyesebb s így, bár a jambikus sorok javításával, a díjat megérdemli. Szerzője; Weisz Andor, VII. o. t. 12. A Borsodi Bükk-Egylet 10 koronás díjára a Bükk valamely pontjára tett egynapos kirándulásnak szép leírását kívántuk. Három pályamunka érkezett: a 6 számú „A természetben él az Isten" jeligés száraz útleírás; a 1. számú »Oh természet, óh dicső természet stb." jeligéjű már színesebb, elevenebb, dicséretben részesül; szerzője Illyés Bertalan VIII. o. t. Legsikerültebb a 13. számú „Szeresd a természetet" jeligés leírás. Egy téli kirándulást ír le és meglátja s meg tudja láttatni télen is a Bükk szépségeit, éreztetni tudja írójának a természethez