Református gimnázium, Miskolc, 1913

11 emlííeni, hogy a tanárok személye nem elég szimpáfikus. Ha ez így lenne, úgy igazán sajnálatos dolog, hogy a tanári kar tagjai jók és alkalmasak közművelődési szolgálatokra, köz­jótékonysági munkára, más iskoláknak jó tanerőkkel kisegí­tésére, de akár iskolai munkájok jelentőségének áíérzéséből, akár képesítésüknek más állások és hivatali foglalkozásoké­val egyenlő fokú egyetemi voltából eredő becsületes önér­zetök ürügyül használható az álfalok szolgált iskola negligá­lására vagy éppen üldözésére. Úgy látom, új teendő nyílik számunkra a nevelésben. Haza­fiságra, vallásosságra, férfias önérzetre, de azonkívül ref. isko­lai intézményeink iránti bensőbb szeretetre, e szeretetnek az életbe való kivitelére kell erősebben kinevelni ifjúságunkat. Mert ma az emberekben nagy a hiúság, nagy az önzés, nagy a gyűlölködés és kevés a szeretet. A becsületes munkából és a tiszt jó szolgálatából eredhető lelki önérzet nincs meg eléggé, s ha megvan, mai napság könnyen méltatlanságot szenved. Ellenben az életkörülmények terhei, a jellemek gyöngesége kényelmessé és kívánatossá teszik az emberek előtt a szolgai meghunyászkodásí, a semmivel nem törődő indolenciát s minden hatalomnak hízelgő és hasznos szolgálatát. Tanuló ifjak 1 Saját munkátok szeretete, a más munká­jának megbecsülése, a történelem nagy jellemképei, az iskola által feltüntetett ideálok, az életben látott charakfer-példák, a hazaszeretet, a vallásos érzés, egyenesség, a kulfura intéz­ményeinek becsben tartása, az ifjúkori íanífásíokaí és nevelés­ieket végzett iskola jó emlékezete hasson át és irányítson benneteket mindig. Még egy dologról akarok jelentésem kapcsán megemlé­kezni. Simon Sábor tanár úr beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Attól tartok, a beálló szünidő miatt nem szentel­hetünk az ő munkássága méltatásának kellő alkalmat, és nem mondhatunk neki méltó módon üdvözletet. Azért én nem fejez­hetem be az iskolai év végén végzett átpillantó jelentésemet anélkül, hogy ő vele ne foglalkozzam. Az ő humánus gondolkozását, ideális törekvéseit, tudo­mányos érdemeit, finom nevelési érzékét, tapasztalatoktól átha­tott paedagógiai bölcsességét, a testi nevelés fontosságát méltányló, a nemes szórakozások kultiválását szükségesnek tartó felfogását mindenki ismeri. Szerető atyja, barátja volt ő mindig tanítványainak, eddigi életét az iskolának, a tanításnak,, a nevelésnek szentelte; egy jeles értéke, dísze volt ő a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom